"saját levében"

A gubó szövetsége

2012-02-03T22:43:00.000+01:00

Az egyik köztudomású tévedés szerint a barátság a felekben fellehető közös vonásokon nyugszik. Van, hogy éppenséggel az ellentéteken. Itt van pl. Barát 1. – kinek neve melletti sorszám semmiféle minőségi megkülönböztetést nem üzen, csupán az olvasó tájékozódását segíti a történetben – szóval Barát 1. pl. utálja a mákot, míg Barát 2. és Barát 3. szereti. Sőt, Barát 3. valósággal rajong a mákonyos ételekért, e tény a másik két barátban időnként nem kis aggodalmat kelt, mit lehet tudni ebben a mai függőséges világban…

Egyébként Barát 2. és Barát 3. a sütés-főzést kényszerű tevékenységként kezeli, de szerencséjükre ott van nekik Barát 1., aki meg teljességgel bele van habarodva ebbe. Árnyalódik a kép azzal, hogy Barát 2.- höz két kiskorú is tartozik, akik szintén odavannak a mákért, de annál is jobban a kakaós csigáért. Barát 1. következésképpen köteles a rendszeres kakaós csigák mellett a mákos fronton is teljesíteni, ennek kellemetlen velejárója, hogy sütés közben meg kell kóstolnia a máktölteléket, ami igencsak nehezére esik, de azért van a barátsági érzelem, hogy az ilyen helyzeteken átsegítse az embert. Egyébként az ő kedvenc édessége a sós, ezt az ellentétet is fel kell dolgoznia a másik két barátnak, valahányszor beülnek hármasban egy cukrászdába.

Legutóbb Barát 1. helyes kis linzerkosárkákkal készült a találkozóra, amelyekbe mákos tölteléket tett, ami darált-cukrozott mákból és meggylekvárból állt. Az összetevőket addig kevergette, míg úgy nem döntött, ez pont jó lesz: nem folyik ki majd sütés közben, de fogtörően kemény sem lesz. A fogyasztás utáni mákmintázat nem számít, régi barátok között az őszinte pöttyös mosoly nem probléma.

A kosárkák 24-lyukú muffin sütőben készültek (a mélyedések átmérője 4 cm), és biztos ami biztos, a töltelék tetejére egy-egy kis szívecske is került, újra megpecsételve a barátságot.

Mákos-meggyes kosárkák

40 dkg lisztet összekevertem 10 dkg porcukorral és csipet sóval, elmorzsoltam benne 20 dkg vajat és 8 dkg zsírt, majd 2 tojás sárgájával összegyúrtam. Ha nem ment volna, tettem volna bele egy kis hideg vizet is, de ment. A tésztát hagytam pihenni a hűtőben 2 órán át.
Cukrozott-darált mákot összekevertem néhány kanál meggylekvárral, a sütőt bekapcsoltam 190 fokra.
A tésztát kinyújtottam kb. 3 mm vékonyra, virág alakú kerek szaggatóval kiszaggattam és a formába tettem, kicsit megnyomkodtam. (Ha a formánk nem tapadásmentes, vajazzuk ki előtte!) Belekanalaztam egy-egy teáskanál tölteléket, a tetejére kis szív alakú tésztát helyeztem, kicsit bele is nyomtam. (Számítani kell a tészta és a töltelék megdagadására!) Halvány aranybarnára megsütöttem. Amikor langyosra hűlt, a formából kivettem és ment bele a következő adag tészta. Meg lehet szórni porcukorral.

Egy korábbi mákos ajándék: Whisky, jég és a nagyon mákos kocka

Aprókörkép

2012-01-08T21:13:00.002+01:00

A karácsonyi aprósüteményekkészítését, szám szerint 13 félét, már hetekkel az ünnep előtt elkezdtem. Amikornem volt nagyon maszatos a kezem, képeket is készítettem, íme:

A mézeskaláccsal kezdődik minden,mert az többnapos projekt és legalább megalapozza a lakás alapillatát. Eszembejutott, hogy hét évvel ezelőtt, a nevezetes népszavazás napján is éppenmézeseket sütöttem. Az utolsó pillanatban tettem le a kötényt, felkaptam egydzsekit, és elszaladtam szavazni. Amikor megálltam a bizottság előtt, egyemberként hajoltak előre, nagyot szippantottak a levegőből, majd szavalókóruskéntkérdezték: honnan jön ez az isteni mézeskalácsillat?! Mondtam nékik: "belőlemárad, a ruhámból, a hajamból, a személyiségemből, elhoztam hát nektek az ünnepüzenetét, menjetek szépen haza, süssetek, főzetek ne ilyen földi hívságokkalfoglalkozzatok, mint a politikai hatalom!" És lássatok csodát, néhány perccelkésőbb be is zárták a szavazókört! Én pedig mézes aurámat magam után vonszolvahazatértem, glóriámat laza mozdulattal a fogasra hajítottam és beestem azágyba.

Idén a karácsonyi gyümölcskenyér –ami ilyenkor a legkeresettebb portéka a blog keresőjében – kiválóan sikerült.Alig tudtam bemenekíteni a mélyhűtőbe, hogy majd csak akkor vegyem elő, haeljön az ideje. Jól sikerültségének titka ki tudja mi, talán az aszaltgyümölcsök és a Jupiter szerencsés együttállása, a kiváló minőségű osztrákbarnarum melyben áztattam a kemény aszalványokat, vagy még inkább aszupertitkos vanília esszenciám. Ez úgy készül, hogy veszek kimérve két dlvodkát, egyenesen a hordóból, mondhatnám vom fass, és abba teszem a kikapartvagy megszáradt vanília rudakat. Azok ott életre kelnek, megszínezik azalkoholt, kiadják minden gazdagságukat, miközben vidáman dülöngélnek azüvegben. Egyébiránt az ipari vaníliaesszenciákat mélyen megvetem, de idénmégis vásároltam egy nagy zacskónyi vanillincukrot a kaposvári I. Magyar Cukor Manufaktúra kiadásában.Őket azért csípem, mert tavaly mikulás alakú süvegcukorral örvendezettek meg abolti polcon és ezzel végérvényesen a szívembe zártam őket.

Készítettem csoki korongokat isPiszke receptje alapján. Az étcsokisra kandírozott gyömbért és mandulát, afehércsokisra aszalt epret és apróra vágott pisztáciát szórtam. Ez egy napigsem áll el, ha el nem dugjuk titkos helyre.

A balatonakali mandulából kb. 10dkg-ot ledarálva belesütöttem a linzerbe. Ettől és a beléje gyúrt zsírtól olyanomlós lett, hogy óvatosan kellett megfogni a sütiket, amikor megtöltöttem őket aribizli lekvárral, vagy málnával.

(40 dkg liszt, 10 dkg mandula, 15-20dkg vaj, 8-10 dkg zsír, 10 dkg porcukor, egy tojás sárgája, só)

Mogyorós linzerhópihét issütöttem, azt nem töltöttem meg semmivel, így jobban élvezhető a mogyoróaromája.

A mákos linzertészta nem maradhatel, általában kiflivé formázom, de lekvárral összeragasztva is nagyon finom. Akifliket félig csokiba mártom és megszórom díszcukorral. (40 dkg liszt, 15 dkg daráltmák, 12 dkg porcukor, 32 dkg vaj, 1 tojás, só. Lehet beleszórni kevés fahéjat,vanília esszenciát.)

Az Aldiban finom és puhamarcipánmasszát árultak, amit egy régi szakácskönyv receptje alapján összegyúrtam aprítottdióval és 3 cl Maraschino likőrrel. Ezután kinyújtottam, kockára vágtam éscsokoládéba mártottam. A tetejét kidíszítettem. Elég ütős lett. Volt aki aztmondta: csodálatosan köhögtetős.

A habcsókkészítés a legfelemelőbbaz ünnepi készülődésben! Idén ezt tudományos szintre emeltem: még májusban találkoztam a Gerbeaud cukrászával, akit kifaggattam, hogy nagy baj-e, hogy énnem gőz fölött verem fel a tojáshabot, hanem csak simán? Azt mondta, nem baj,maradjak csak a jól bevált módszernél, de ha jót akarok, a sütőlapokatforrósítsam fel, mert akkor a kinyomott hab azonnal elkezd alulról szilárdulni.Így jártam el, és nagyon jó érzés, hogy Gerbeaud szaktanácsadókat engedtem beaz egyszerű kis konyhámba! Azóta, ahányszor csak belépek, mindjárt olyanszakszerűségi érzés vesz körül!

A kávés habcsók, vagy más névenmokka csiga is elkészült.

A mákos-gyömbéres kuglófot aStahl Téli édességek magazinból vettem. Amikor kihűlt, fehér csokival vontam be,koktélcseresznyével és pisztáciával díszítettem. Kandírozott gyömbért a keletifűszereket árusító boltokban lehet kapni.

(15 dkg vaj, 2 dl tejföl, 20 dkgcukor, 3 tojás, vanília esszencia, 25 dkg rétesliszt, 1 csomag sütőpor, só, 5ek. darálatlan mák, 12 dkg apróra vágott kandírozott gyömbér)

A bejgli sima ügy volt, 1 kglisztből készült és szigorúan Pelle Józsefné könyvéből. Pedig általában HorváthIlona drukker vagyok. Pelle Józsefné azt tanácsolja, hogy az összetekertbejglit először meleg, majd hideg helyen kelesszük, pihentessük és úgy menjenaz előmelegített sütőbe. Egész tojással szoktam megkenegetni és egy régi tanácsszerint egyszer hosszanti, másszor kereszt irányba, ez elősegíti a márványosságképződését.

A szilveszteri malacokat hagyományos sós kalácstésztából formáztam, és a szilveszteri asztalra tettem. Ez volt a 13+1.

Aranydurbincs mángolddal és certifikéttel

2011-12-28T14:54:00.002+01:00

Jó sorsom úgy hozta, hogy tavalyés idén is eredeti horvát aranydurbincsot tehettem a karácsonyi asztalra. Atavalyit az Intersparban, az ideit a budaörsi halpiacon szereztem be. Ittegyébként finom forralt borral kínáltak amíg nézelődtem, ezt a szokást kéretikbevezetni valamennyi kereskedelmi egységben!

A halak, amint kitekertem őket acsomagolásból, azonnal felmutatták horvát útlevelüket, azaz az állkapcsuk alárögzített bilétát. Ezt leszereltem róluk, amikor az udvaron pucoltam őket, azutcai járókelők és a settenkedő macskaállatok érdeklődésétől övezve.Felhasználás előtt finom besóztam a halakat a Pag szigetéről származó tengeri sóval,amelyet a konyhaszekrény hátsó traktusában dugdosok, és csak a kiemelt(certifikétes) ételekhez veszem elő, ilyen a balatonakali pirított sózott mandulámis. Aztán annyira belelendültem, hogy eszembe jutott, van egy dalmát fűszerkeverékem, abból a hasukba szórtam egy keveset és meglocsoltam őket citromlével. Sütés előtt leitattam róluk a nedvességet ésbetettem őket a sütőbe, a légkeveréses + grillező funkció égisze alá. Közbentört fokhagymás olívaolajjal kenegettem őket.

De még fokoztam a tengerihangulatot: a garázstetős mángold is előkerült a fagyasztóból, azt isátforgattam a fokhagymás olajban és már csak egy kis petrezselyem-mártás volthátra. Mindezeket sáfrányos rizzsel tálaltam. Nem maradt egy morzsa sem azünnepi asztalon, csak a halak csontváza, biléta nélkül, természetesen.

Mézes GYIK

2011-12-17T23:36:00.001+01:00

Ilyenkor, az alaplé-főzés, a diópucolás, mákdarálás és azaprósütemény sütés időszakában sokan keresnek meg azzal, hogy adjak nekikvalamilyen mézeskalács receptet. Odaadom, ők pedig általában nem sütik meg, akövetkező évben ugyanúgy elkérik, és minden alkalommal felteszik az alapvetőkérdést, hogy "na és mire kell vigyázni?".

Most megválaszolom a leggyakoribbGYIK-ot, azaz a Gyakran Ismételt Kérdést. Hátha egyszer mégis megsütik.

Csak arra kell vigyázni,

hogy a sütés előtt döntsük el,puha vagy kemény mézest szeretnénk-e. A puhában több a vaj és a szódabikarbóna.
hogy őszintén gondoljuk át, van-e megfelelőállóképességünk és logisztikai képességünk a kivitelezéshez
hogy legalább fél napigpihentessük az összegyúrt tésztát
hogy a sütő ne legyen forró, merthamar megég a tészta, de mérsékelt meleg se legyen, mert akkor meg ráérdagadozni
hogy folyamatosan járőrözzünk asütő ablaka előtt, ha van, ha nincs, vágassunk rá, mert fontos, hogy amint kapegy kis piros színt a sütemény, azonnal ki kell kapni
hogy a tojás sárgáját, amellyelmegkenjük a kiszaggatott sütit, jól keverjük el, vagy akár le is szűrhetjük,mert akkor nem lesz fehérjecsomó benne, ami ráragad az ecsetre és csúnyánrásülhet a tésztára
hogy mielőtt betoljuk a sütőbe,fúrjunk lyukat a mézesekre
hogy amikor kivesszük és már nemforró, de még nem is merev hideg, ismét fúrjuk át a sütés előtti lyukat
hogy mielőtt nekifogunk adíszítésnek, vegyünk be egy nyugtatót
hogy higgyük el, tényleg elég egytojásfehérje a díszítéshez
hogy számítsunk arra, hogy egy rakás cukrot felvesz afehér máz
hogy a porcukrot érdemes legalábbkétszer átszitálni, mert ha csak egy kristály eltömíti az írókalyukat,szükségessé válhat még egy nyugtató
hogy ne gyógyszerezzük továbbmagunkat, amikor a már betöltött mázról kiderül hogy mégsem jó, túl sűrű vagytúl híg, és ki kell nyomni az egészet és még keverni hozzá cukrot vagy fehérjét
hogy ne higgyünk azoknak, akikmást is tesznek a mázba, én tettem tavaly keményítőt és fájdalmasan porladt lea sütikről
hogy ha a népművészet mestereivagyunk és bámészkodók előtt írókázunk egy rendezvényen, dugulás esetén ne vegyüka szánkba az írókát és ne szopjunk belőle egy nagyot, mert ettől minden jóérzésű vásárlónak felfordul a gyomra
hogy számítsunk arra, több esténkis rámegy majd a felszalagozásra
hogy ha az elkészült mézeseket párás helyen hagyjuk, megpuhulnak
hogy ezekben a napokban többetfordítsunk hát-, derék- és nyaktornára, mert az aprósütemény-készítés avázizomzat legnagyobb ellensége

De leginkább arra kell vigyázni,hogy ha valaki elkezdi ezt a hobbit, akkor ez igazi szenvedéllyé válik, egészévben epedve lesi az advent eljövetelét, hogy végre nekieshessen a gyúrásnak, nyújtásnak,szaggatásnak, sütésnek, díszítésnek, szalagozásnak. Aki egyszer elkezdi, azvégérvényesen beleragad ebbe az édes mámoros tevékenységbe.

Lapozós sertéscsülök

2011-12-08T21:02:00.001+01:00

Vacsora helyett szakácskönyveketlapozgatok esténként. Null kalóriás hideg téli este, semmit a gyomornak,mindent a szemnek! Hátha a lapozás is elvisz egy kis energiát. Közben készül akarácsonyi menü, egy A4-es lap vízszintes tájolással, ezerszer áthúzva ésösszefirkálva rajta minden.

Továbbra is maradva a szerintemhasználható szakácskönyveknél (értsd: nem színes képeskönyv, nem celebhatározó)Lajos Marinál egyszer csak megpillantottam VALAMIT! Nem volt könnyű, hiszen egydarab kép sincs az ételről, sem a szakács családjáról, rozmaringot tépőkezéről, makulátlan konyharuhájáról, de még egy szép selyemszalaggal sem voltátkötve az a bizonyos „almás-tormás töltött sertéscsülök”. A sima betűketkellett révkalauzként igénybe vennem, hogy eljussak a megértés és felismeréskikötőjébe.

Alma, torma, csülök = három, aszívemnek oly kedves alapanyag. Igen, a szívnek is jót tesz a csülök, mondjonbárki bármit. A recept mellső csülköt ajánl, hogy azt főzzük meg, vágjuk kibelőle a csontot, terítsük szét, majd tegyük bele a tölteléket. Nekem ez nehezenment, mert nem volt elegendő helye a tölteléknek. Tekerni nem lehetett, csakvisszahajtani, hiszen a hús meg is dagadt a főzés közben. Ráadásul most jöttemrá, hogy a mellső csülöknél a csont közelebb van a bőrhöz, mint a hátsónál.Végül összefogtam, kötöztem, tűztem és úgy sütöttem meg. Amikor a rögzítőketeltávolítottam, enyhén szétnyílt mint egy könyv, középen az almás-tormáskönyvjelzővel. Nem baj, finom volt, látványos, az ötlet nagyon jó, éstovábbgondolandó. Méghozzá úgy, hogy legközelebb hátsó csülökkel próbálkozom,mert abból a csont kifordítható, a helyére a töltelék betömhető. Kiegészítettema receptet egy kis tormamártással, az kifejezetten jót tett neki.

Apropó, a szív! A csülök nemzsíros, inkább csak bőrös és zselatinos. Ha zsíros lenne, nem kellene állandóanlocsolgatni. A párolásból megmaradt levet öntöttem alá és azzal locsoltam.

Az ecetes torma, ami a töltelékbeéletet lehelt, természetesen saját készítésű. Influenza idején amúgy is jó havan egy üveggel a hűtőszekrényben. Meg a szív is integet itten, hogy miatta is.

Almás-tormás töltött sertéscsülök

2 mellső (vagy más néven első)csülköt néhány szem bors és egy babérlevél társaságában megfőztem. Amikorkihűltek, a csontot kivágtam belőlük és beletettem a tölteléket.

Töltelék: 3 savanykás alma és 2sárgarépa lereszelve, majd kinyomkodva, 100 g ecetes torma szintén kinyomkodva,néhány reszelés nyers torma, 2-3 ek. zsemlemorzsa, 2 tojás sárgája. Só, bors,ízlés szerint.

Hústűkkel összetűztem és meg iskötöttem a húsokat. Kevés zsírt tettem alájuk és a főzőlevükből néhánykanállal. Az ebből kialakult pecsenyelével locsolgattam gyakran.

Torma mártás: vajon kevés lisztet pirítottam, majd felöntöttem kevés tejjel, beletettem 2-3 kanál ecetes tormát és reszeltem bele legalább egy fél torma gyökeret. Tejszínnel felöntöttem és beforraltam. Sóval, cukorral ízesítettem.

Az említett könyv: Lajos Mari –Hemző Károly: 99 Pecsenye 33 színes ételfotóval .- Bp.: Aquila, 2003.

Kényszer sülte oldalas

2011-11-29T22:25:00.000+01:00

Hosszas tervezgetés és mérlegelés után végül Őt vettük magunkhoz. Őt, mert úgy láttuk, hogy jól néz ki, nagy, erős, kiválóan teljesít, és ami különösen vonzó volt, hogy skandináv és magyar gének keverednek benne. Ugyan ki tudhat többet a tartós hideg titkáról, ha nem ő?

Még alig töltötte be első életévét, máris kiütköztek rajta a gyermekbetegségek. A polcait tartó műanyag keretek porladni kezdtek, előidézve ezzel az élelmiszerek váratlan alázuhanását. A szerviz nem csodálkozott, hiszen ez természetes folyamat, az élet rövid, a műanyagé meg pláne. Ki lehet cserélni a polcokat, csupán néhány ezer forintért. A raktár a város másik végében van és még azon is túl. Ha éppen nyitva van és pár hét alatt hoznak megfelelő polcelemet, az ám a nagy szerencse!

(Feladat: a polcok pánikszerű tehermentesítése, azaz a hűtő kievése, a maradék élelmiszerek egymásra helyezése úgy, hogy azok a néhány napos polchiány ideje alatt ne nyomják agyon egymást.)

Második évében szegény maga alá eresztett valamilyen folyadékot, olyat, ami zselés és feltakarítani lehetetlen. Gondolom a NASA ezt keni az űrrepülők felületére, hogy a légkörbe érve ne legyen baj. A szerviz nem aggódott, ilyen az élet, folyadékok jönnek-mennek, azok hordozzák az életet, gyártószalagok hibáznak, bizonyára nem volt jól lezárva a zselé útja. Szerelő jön, folyadékot tölt, utat lehegeszt.

(Feladat: az alsó fagyasztó teljes kiürítése, csomagok ládákba helyezése, leszállítása és betuszkolása a pincében található fagyasztószekrénybe. Majd visszafelé ugyanez. Ami nem fér, azt megenni. Zselé feltakarítása egy komplett higítókészlet elhasználásával, a pár napos hűtőnélküliség idején nem romlandó ételek vásárlása, a szerelőknek kávé – tej nélkül na persze.)

A harmadik év viszonylag eseménytelenül telt el, hála a ténynek hogy a hűtőgáz kiszökését a rendszerből az emberi érzékszervek nem nagyon érzékelik. Annál inkább a romlott tej ízét és a meleget, ami dőlt a hűtőszekrényből. A szerviz nem aggódott, ilyen az élet, gázok jönnek-mennek, gyártószalagok hibáznak, bizonyára nem volt jól lezárva a gáz útja. Szerelő jön, gázt feltölt, kimenő utat lehegeszt. És megjegyzi, a múltkori szerelő valószínűleg nem is az volt, akinek kiadta magát, csak a hűtőnk közelébe akart férkőzni, vigyázzunk az ilyenekkel!

A negyedik évről még szó sem volt, épp csak a gáz visszatérésének második hetét ünnepeltük, amikor ismét +20 fokra szaladt fel a hőmérséklet. A szerviz nem aggódott. Szerelő jön, csóvál, sok a gáz amit amazok beletöltöttek, ettől fagy le a rendszer. Tán nem is igazi szerelők voltak, vigyázzunk az ilyenekkel! De ha már itt van, egy kis vezérlő bigyót kicserél, nem mintha az rossz lenne, de ne legyen már itt hiába! (Ebből rögtön tudtuk: ő az igazi!) Aztán majd ha ráérünk, visszajön és kiereszt a gázból, újra feltölt, lehegeszt.

(Feladat: az alsó fagyasztó teljes kiürítése, csomagok ládákba helyezése, leszállítása és betuszkolása a pincében található fagyasztószekrénybe. Majd visszafelé ugyanez. Ami nem fér, azt azonnal megfőzni. A hűtőszekrényes kajákat ládákba helyezve kivinni az erkélyre, szerencsére hideg van. Rendszeres reggeli feladat: sorsolással eldönteni, ki megy ki a hideg erkélyre megkeresni a tejet? Ki merészkedik ki a vajért?)

* * * * *

Findusz cica, amint meglátta, azonnal lecsapott az erkély másik végén heverő háromnapos mirelit cinkére. Jóízűen elropogtatta valamennyi csontját, egy tollat, ami felettébb irritálta, kihúztam a szájából.

A cinke, halála után azonnal lehűlt a kinti hőmérsékletre és a cica megjelenéséig kis ingadozásokkal tartotta is azt. Se gáz, se zselé, se porladó műanyag – csak maga a friss, illatos hús. A természet örökérvényű garanciájával.

Kényszer sülte oldalas

A mélyhűtőben talált két oldalasvéget befűszereztem (só, bors, őrölt kömény). Kevés folyadékot aláöntve és pár szem borókabogyót mellédobva tepsibe tettem és lefedve sütöttem. Kb. fél órával később levettem a fedőt és karikára vágott savanykás almát szórtam mellé. Így sütöttem szép pirosra.

Az étel amellett hogy nagyon finom, elegendő energiát biztosít annak, akinek reggel ki kell mennie a hideg erkélyre és átnézni az összes ládát, hogy hol van a tej.

Homo gastroblogicus paleohungaricus

2011-11-11T17:48:00.001+01:00

Családfakutatás során sikerültegészen a gyökerekig hatolnom és olyan feljegyzés került a birtokomba, amelyvalószínűleg egy gasztroblogger ősöm munkája.

napsütéses nap

Már hetek óta üldözzük a mamutot.Az egész horda fáradt, nyűgös és éhes. Az asszonyok gyűjtögettek ilyen-olyangombákat. Nyolcan ettek belőle, hárman még életben vannak.

hűvös nap

A mamut utolért bennünket,hátulról támadt. Több csonkolásos sérültünk is van, kitettük őket a fennsíkra akeselyűknek. Délután az asszonyok gyökereket ástak ki a földből és bogyókat gyűjtöttek. A Tanácsdöntése értelmében az egyik növényt ezentúl nadragulyának fogjuk hívni és csak azellenséges törzseknek kínáljuk.

esős nap

Kérgestalp és Csimbókhaj újstratégiát dolgozott ki a mamut bekerítésére. A hadművelet előreláthatólag kéthetet vesz igénybe, addig is lementünk a folyóhoz, mert a fanyar bogyóktól márkilyukadt a gyomrunk. Két napig nem fogtunk semmit, a harmadik napon – mivelelázott a tűzkövünk – nekiestünk a nyers halnak. Lehullott falevélbe tekerveeszegettük. Ezt ezentúl sushinak fogjuk hívni. Egyelőre senkinek sem ízlik, deha divatba jön, bizonyára megszeretjük majd.

ködös nap

Egy szál kőszáli nem sok, deannyi kecskét sem találtunk. Az éhség már elviselhetetlen. A horda szobrászavégleg lemondott arról, hogy valaha is modellt találjon Vénusz ábrázolásához.

napsütéses nap

A Vének Tanácsa 25 évről 20-ravitte le a bekerüléshez szükséges életkort. További rendelkezés, hogy a szóvivőnem lehet 18-nál idősebb, mert a fogatlan vének beszédét senki sem érti. Azöregek mozgatása ezentúl szigorúan tilos, mert csontjaik könnyen törnek.

kánikulai nap

A gyűjtött bogyók megerjedtek, azegész család részegen feküdt, amikor a kardfogú tigrisek rajtunk ütöttek.Másnap a tigrisek feküdtek és elégedetten morogtak.

átlagos nap

Az asszonyok megfigyelték, hogyegyes állatok teje iható. De ahogy elkapunk egy nőstényt, annak az ijedtségtőlazonnal elmegy a teje. Okostojás szerint nekünk kellene nevelnünk az állatokata lakóhelyünk mellett, de sajnos a Hordaegészségügyi Szolgálat nem adja ki azengedélyeket. Tegnap Okostojást kivégezték, mert tiltott domesztikálásikísérleteket végzett a lakatlan kénes barlangok környékén.

esős nap

Megvan a mamut! Belehajszoltukegy verembe, ott ordított egész délután, mire estére megjelentek a rokonai.Futottunk amerre láttunk, menekülés közben tíz hordatagot eltapostunk.

szitáló ködös nap

A mamutot már második napjadobáljuk kővel. Retkesbőr szerint fennáll a veszély, hogy a felhalmozódottkőrakáson fellépve az állat kiszabadul a gödörből. A Tanács összeült.

szakadó esős nap

A Tanács szétfutott amikor amamut kiszökkent a gödörből. Hat öregünk szívrohamot kapott.

szomorú esős nap

Már egy hete nem ettünk semmit. Asakálok egészen a barlang bejáratáig merészkedtek. Az őrség tagjainak nem voltereje védekezni.

napsütéses nap

Gyermekeink játék közben egyvégelgyengüléses gyapjas orrszarvúra akadtak. A horda nekiesett a tetemnek.Húsa szíjas és száraz volt. A Tanács a sous-vide technológiát javasolta, detudtuk, az legalább egy napig tart a specializált barlangban, ezért inkábbnyersen téptük szét az állatot. A horda fogainak átlagszáma lecsökkent4,5/fő-re.

jégesős nap

Súlyos epe- és gyomorbántalmakkal fetrengünk a barlangban. Valószínűleg az orrszarvú túlérlelt volt.Nyolcan hasmenéssel küszködnek, négyen várnak májátültetésre. Na arra aztánvárhatnak még pár évet!

csendes esős nap

A Tanács úgy döntött, hogy ezt azátkozott paleolit diétát egyszer és mindenkorra be kell fejezni, máskülönben nemérjük meg a neolitikumot. A tanácsmegbízottak „Korszerű élelmezés” konferenciát, „tejben-vajban főzőiskolát”és „tudatos vadászat” workshopot szerveztek. Okostojást rehabilitálták,posztumusz Szakóca díjat kapott, csontjait ünnepélyes keretek közöttelhelyezték a barlang falában. Lábszárcsontja az exhumálás közben eltűnt, aTanács a nyomozás befejezéséig ideiglenes levesfőzési tilalmat rendelt el.

szikrázó napsütéses nap

Az új paleolit-ellenesrendelkezések értelmében az asszonyok kimentek és learatták a mezőn növőgabonát, megőrölték, de benne hagyták a szénhidrátot. Mi addig kisütöttük avaracskos disznó zsírját, amivel vastagon megkentük a forró kövön sült lepényeketés tepertőt morzsoltunk rá. Okostojás özvegye lisztből és tojásból un. tésztátgyúrt, ami valamennyiünk ínyére való és sokáig eltartható. Néhány állatot abarlang mellé szoktattunk, lefejtük zsíros tejüket, a tejszínt a bogyók tetejére kanalaztuk. A nád- ésrépakísérletek is jól haladnak. Az egész horda kikerekedett, vidámnak és sokkaléletrevalóbbnak látszik! Szemtanúk szerint tegnap vadászat közben valakileelőzte a menekülő kardfogú tigrist és szemből vágta belé a dárdát.

másnap
Valami nagy fényes villámcsapódott be az erdőbe. A forróság és a hamueső elől a barlang legmélyére menekültünk.Két hétig voltunk bent. Megettük az összes tésztát, faggyút rágcsáltunk éselszopogattuk a cukorkészleteket. Közben a hülye mamutok odakint jól kihaltak!

(A fenti képet a lascauxi rokonok küldték az ünnepekre. Én meg recepteket küldtem nekik vissza, hogy pálcikaember helyett végre tisztességes harcos kinézetük legyen.)

Kerti idényzáró

2011-11-05T17:54:00.001+01:00

Vége a szezonnak, hervad már ligetem. Egyes konyhakerti növények állva halnak meg. Tetemeiket kihuzigálom, a babfélék maradványait beleforgatom a talajba, nitrogén tartalmú magzati vitamint adva ezzel a jövő terményeinek. Jó dolog ez a körforgás és még jobb visszagondolni az elmúlt hónapokra. Igaz hogy keveset termelek, de legalább nem kuncsorgok mezőgazdasági támogatásért.

Zsákolásos technika
Idén túlléptem azon a néhány négyzetméteren amit a garázstető nyújt, lereagáltam korunk kihívását a termőterületek csökkenését és intenzíven extenzív gazdálkodásba kezdtem.
Ha rövid a konyhakerted toldd meg egy zsákkal! – ezt a szellemes mondást találtam ki magamnak. Mivel a legújabbkori kertészeti szakirodalom ajánlja az ültetőzsákos-konténeres kertészkedést, úgy döntöttem hogy paradicsomot és krumplit fogok zsákolni, illetve nagy cserepekben nevelni.

Jutazsákokat kettévágtam, majd összevarrtam hogy csak egy szájuk legyen, tapasztalataim szerint ezekben érezte legjobban magát a krumplinövény. Amelyiket nagy cserépben neveltem, az csúnyább leveleket hozott. A feltöltést részben földdel, részben a zsák szájának felpödrésével értem el. Míg szépen fejlődtek, kétszer is learattam a „te nem vagy normális!” – felkiáltásokat, midőn ismerőseim a zsákok fölé hajoltak. De mit sem törődtem velük, izgalommal olvastam a szakirodalmat, mely szerint az újkrumpli születésének biztos jele a virágzás. Egy szép napon kiborítottam a zsákokat és sok kicsi krumplit leltem. A feldolgozás azonnal megtörtént: megmostam és pucolás nélkül gőzbe helyeztem őket. Valóban nagyon finomak voltak, de őszintén szólva nem érik meg a beruházást. Majd ha nagybirtokos leszek és nagyban játszom, akkor talán. De az nem kérdés, hogy egy egészséges paradicsom-, vagy egy virágzó krumplibokor is van olyan mutatós, mint némely egynyári virágok. A rusztikus zsákokról nem is beszélve.

Méhek és macskák
Míg én csak gondoskodást és szeretetet adtam a kertnek, addig a cicák – gondosan elásva – mást is. S talán eme nemes anyagok összeéréséből serkentek bizonyos rejtélyes pozitív sugarak, melyek a földből törtek fel. A macskák érzékelték elsőként a jelenséget. Aktívan fetrengtek, ölelgették a rögöket, ráfeküdtek a spenótra, hemperegtek a rukkola ágyásban, szunyókáltak a kakukkfű tövében.

Engem pedig ugyanez az energia szögezett a kis falépcsőre, hogy kezemben a fényképezőgéppel expedíciózzak a kertben. A csövön keresztül vettem észre a babvirágok körül legyeskedő méheket. Ideje lenni feltalálni a babmézet. Vagy már fel van?

Paradicsom
Hála a jó időnek, az idei év a paradicsomé volt. Kétnaponta szedtem le 1 kg-ot, közben kb. negyed kilót le is legeltem és megint rájöttem hogy a kicsi lehet szép, de zamatos csak ritkán. Azaz, a koktélparadicsomok és egyéb paradicsomfajták versenyéből utóbbiak kerültek ki győztesen. Már csak ezért is érdemes több fajtát ültetni, mert változatos ízeket és örökös rácsodálkozást biztosítanak. Bónuszélmény, ha még az érés előtt csak hozzáérünk a növényhez és máris érezhetjük a leendő gyümölcs illatát. A palántázástól az első piros termésekig ezzel kábítom magam. Másik nagy tapasztalat, hogy érett fürtös paradicsom (bár tulajdonképpen mindegyik fürtös) nem létezik, mert mire a szárközeliek is beérnek, az alsók elrothadnak. Megoldás: folyamatos legelés alulról felfelé hatolva.

Mángold
A mángoldról igaz a hír, nem szabad meghagyni a következő évre, hiába kétéves növény, mert a másodikban már magra gyúr. ("magra megyen") Az idei termés kevesebb volt mint a tavalyi, de így is került a fagyasztóba néhány doboz előfőzött zöld levél, amit a karácsonyi halak mellé fogyasztunk majd.

Tökök
A tetőről lelógó zöldségekről írtam már, a cukkínik is kitettek magukért, de furcsa módon ők nem törekedtek a függeszkedésre, inkább elterültek a földön. Több zacskónyi van belőlük is eltéve. Tegnap az avar alatt találtam még egy tenyérnyi csillagtököt. Méltó temetést rendeztem neki: rövid párolás után kapott egy kis sajtos besameles öntetet.

Répák
A paszternákot (pasztinák) most szedtem fel, de bőven húzogattam már belőle a nyár folyamán is. Közben mindig eszembe jutott az orosz népmese, mert annyira mélyre tud vackolódni, hogy ásó nélküli kihúzásához bizony már egy egész háznép szükséges.
Sárgarépából néhány sor is már hónapokra ellát bennünket. Jó lenne többet tárolni belőle télre, de a java nyersen, levesbe téve vagy párolva elfogy. Legnépszerűbb forma a kissé megpárolt majd meggrillezett változat. (Sütés előtt kevés olajjal meglocsolom és átkevergetem őket. Néha balzsamecetet is csepegtetek rá.)

Zöldfűszerek
Petrezselyem, rozmaring, zsálya, kakukkfű, bazsalikom, többféle menta, majoránna, tárkony, szárzeller termett folyamatosan. Többségüket szárítom: megmosom, leszárítom róluk a nedvességet majd feldarabolom, vagy mozsárban, aprítógéppel összetöröm. Petrezselymet hagytam még a földben, az képes télen is életben maradni.

Cékla
Ha lenne harmadik kezem, rácsapnék vele a másik kettőre, amikor újabb és újabb céklasorokat vetek, vagy másodvetést csinálok. De a vetésen kívül még képes vagyok a kiegyelt hervadt példányokat is elültetni, hátha lesz valami belőle. Lesz ám! Életképes növény ez! És valahogy gyorsabban fejlődik, mint ahogyan kéne, két lépéssel le vagyok maradva a feldolgozással. Többéves tapasztalatom szerint a kerek fajták finomabbak, mint a könnyebben kezelhető hosszúkásak.

A hagyományos ecetes céklasalátát úgy készítem, hogy a gumókat megsütöm a sütőben, ha kihűlt eltávolítom a héjukat, felszeletelem őket. Közben néhányat meg is eszem. Az egészben sült céklát le is szoktam reszelni a nagylyukú reszelőn és ecetes tormát keverek hozzá. Másik gyakori étel a sült cékla: kockára vágom és olajon átpirítom, kevés vizet adok hozzá és megpárolom. Sót és egy kis balzsamecetet teszek rá. Amikor megpuhult és elfőtte a levét, kevés cukorral gyakori kevergetés mellett megkaramellizálom. Rukkolával, kecskesajttal különösen finom. Nemrég ettem a Végállomás étteremben Baranczó Attila sült céklájából, ő egy kis szegfűszeggel bolondította meg.

Ha a cékla tényleg annyira egészséges, mint ahogyan mondják, akkor mi sose halunk meg! Főleg ha hozzáveszem a rendszeres kerti munkákat és a jó levegőt.

Csonthéjászati helyzetkép

2011-10-25T22:49:00.004+02:00

Mi más menne jobban adióhoz, mint maga a dió? Guba a gubához, dió a dióhoz, azaz szegény ember dióvalsüt - és egyéb bölcsességek rohanják meg az ember agyát, míg görnyed a kissámlin a pincében.

Odalent rengeteg szétterített dió fogad, dióhegyek síkban. Tavalyiak és ideiek. A tavalyinak próbálunk a végéreérni, az idei még izgalmas, új csemege, csak jöttünkben-mentünkben a fejére koppintunkvalamelyiknek és bekapjuk. Valójában a fenekére csapunk a kalapáccsal,mert a családi csonthéjmérnökök ezt a módszert tartják a legcélravezetőbbnek.Hétről hétre változik a dió jellege, ahogy szárad. A mókusoknak is kiteszeknagylelkűen 1-1 marékkal, van már olyan magoncunk, ami ilyen kitett, de a mókusminőség-ellenőrzésen át nem ment dióból serkent.

Lapos papírládákban hever még Balaton-felvidékimandula, mely a karácsonyt várja. Pirítva, sózva eszegetem az ünnep alatt anagy főzési hajtásban. És ott van a barátoktól kapott mogyoró, amiből mogyorósadventi linzer készül. Illata napokig uralkodik a házban, csak a mézeskalácsétudja felülírni.

Az itt felvázolt desszertet"tányérdesszertnek" kellene nevezni, de nem jön ki a szó azujjbegyemből. Nevezzük inkább „diós kocka diós környezetben”-nek. Vagy „őszidesszert”-nek. Vagy „dió a köbön”-nek. Alapja egy diós kevert sütemény,ezt általában fejből szoktam sütni, de most muszáj lesz valami hivatalosreceptet kiizzadni magamból. Kihűlés után kockára vágtam (a süti hűlt ki, nemmás), egy kanál diófagyit tettem mellé, megszórtam sk. készített grillázzsal ésmegöntöztem aranysziruppal. Volt, hogy vanília fagyiba kevertem bele agrillázst és kicsit visszadermesztettem. Mindkét megoldás érdekel.

Az édesség a Magyar Fogorvosok Egybesültségének lelkes ajánlásával készült!

Diós kocka

Egy kisebb tepsiben sütöttem,hogy a tészta magas legyen.

6 tojás sárgáját kikevertem 20dkg cukorral, 10 dkg olvasztott csokoládéval, kevés rummal, majd hozzáadtam a 6tojás felvert habját, és óvatosan belekevertem 25 dkg darált diót, 4 ekzsemlemorzsát, 5 dkg réteslisztet.

Grillázs

3-4 ek. cukrot kevéske vízzelpirítani kezdtem, majd rádobtam 3-4 marék diót. Kevergettem hogy a dió és acukor összekeveredjen és kicsit piruljon, de ne égjen meg. Enyhén olajozottfóliára ráterítettem és hagytam kihűlni, aprítógéppel összeaprítottam.

3K kalácskák

2011-10-14T20:33:00.001+02:00

Az ősz eleje a legfinomabbpaprikák szezonja. Még az egyébként nem erős fajtáknak is hihetetlenül erőteljesillatuk és aromájuk van. Már felfűztem több cseresznyepaprika füzért, főztem csípős paprikakrémet, fagyasztottam le rengeteg illatos félbevágott zöldpaprikát, valamint lecsót, továbbá megrendeltem az évi 2 kg. őrölt paprika-betevőnket. Ennél jobban nem tudom kifejezni a paprika iránti rajongásomat.

A piac is hozza az őszi felhozatalt, a mostanság igen szeles Moszkva téren az utcai árus ezt kiabálja:

"Férfi-női cérnakalapot tessék! Édesetés erőset tessék! Pamut bugyit tessék! Édeset és erőset tessék!"

És valóban, ott hever a lábaelőtt az említett sorrendben a sok kalap, paprika (édes és erős két kupacban), halombugyi, és megint a paprikák. Majdnem minden, ami az élethez kell. Megszemlélvea standot, a pamut bugyikat édesnek nem mondanám, de meglehetősen erősnek tűnnek.

Susannia művésznő Spanyolországbólhozott nekem füstölt paprikaport én pedig váratlanul és előre nem egyeztetettmódon kalocsai paprikát ajándékoztam neki. Ezt nevezik az európai áruk szabadáramlásának és a nagy szellemek találkozásának. A spanyol paprika helyes kisfém dobozban van, eleinte napi inhalálásra használtam csak és gondolkodtam,hogy milyen ételbe tegyem. A gyár honlapja is szolgál receptjavaslatokkal,de első ötletem ez volt, amit a kalocsai paprikás kalács ihletett. Ígyörömmel elmondhatom, hogy a 3D báránykuglóf után megszületett a 3K kalács (= katalánkalocsai kalács). Az alliteráció enyhe szépséghibája, hogy a paprikagyárPlasenciában (Cáceres tartomány) van, de Susannia Katalóniában vette, így a vitát lezárom.

Kossuth Lajos paprikájáról megdöbbentőtényeket olvashatsz itt.

Füstölt-paprikás kalácskák

Készítettem egy enyhén sóskalácstésztát, kinyújtottam és megkentem paprikás vajjal, majd feltekertem,kelni hagytam és megsütöttem. A másik változatban egy darabka puha kecskesajtotis tettem a tésztabatyu közepére. Sör- és borkorcsolya sportolók kedvenc eledelelehet.

A kalácstészta: 30 dkg liszt, kb.5-8 dkg vaj, 2 dkg élesztő 1 dl tejben felfuttatva , egy tojás sárgája, só.

A savanyítás mint főzés

2011-10-05T23:23:00.000+02:00

A befőzés-savanyítás szép hagyományát teljesen a kamrapolcok szélére szorította a globalizáció. Miközben a lekvárfőzés és a szörpkészítés még úgy ahogy menő dolog, a többi hangyás eltevős tevékenység rohamosan megy ki a divatból. A savanyúság, mint műfaj, orrára a saláták csapták rá a spájzajtót, bár amióta Váncsa Istvántól tudjuk, hogy saláta bármi lehet amit megeszünk, akár a disznósajt is, ezen az alapon akár a savanyúság is lehet saláta.

A folyamathoz hozzájárult a tartósítószerektől való berzenkedésünk is. Korábban csuporszámra faltuk a szalicilt, ezzel is elősegítve a nemzet megmaradását, de jött az Unió és lesöpörte az asztalról. Valóban ajánlatos más módszerekkel tartósítani, ott van pl. a hő, az ecet és a só, de ha majd téli vasárnapi ebédeknél némi kis nátrium-benzoát is az asztalra kerül, ne ijedjünk meg, talán az sem károsabb, mint egy decemberben vásárolt paradicsom, gázzal tartósított saláta, kaliforniai paprika - mint „friss” saláta alapanyag.

Most, hogy a csalamádét kevergettem, arra jöttem rá, hogy hát nem komolyabb főzési tudomány ez mint hangzatos, lehetőleg külföldi alapanyagokat összevásárolni, egymásra pakolni a tányéron és azt a nevet adni neki, hogy provanszi rozmaringharmatot nyalogatott nyúl calabriai báránymiriggyel?! Valamelyik Gundel mondta, hogy éttermük titka a folyamatosan kóstolgató nagymamában rejlett, aki addig-addig ízlelgette az ételeket, míg össze nem állt benne a biztos ítélet: ez kész, ez most jó. Ilyen a látszólag egyszerű savanyúságok eltevése is. Hiába van recept, ajánlatos kóstolgatni az ecetes fűszeres cukros levet melegen és kihűlve egyaránt, közben hozzágondolni, hogy milyen lesz ha néhány hónap múlva a hozzávalók beleengedik zamatjaikat. Tehát kell egy jelenlegi ízlelő képesség és egy jövőbeli, az agy által előrevetített ízképzelgés.

Ha összetettebb savanyúságot készítünk, mint pl. csalamádét vagy paprikába töltött káposztát, akkor lehet játszadozni az arányokkal, hogy mit szeret a család, a több uborkát vagy a több hagymát? A savanyúbb vagy az édesebb ízeket? Nagyon színes legyen, amit a sárgarépa, a piros paprika és az uborka héja segít, vagy csak szolidan kevergessük a színeket és vessük el az impresszionizmust?

Ami a kellékeket illeti, visszasírhatjuk a „nagyvájlingot” (egyes vidékeken vájdling, vagy vajling) amiben kényelmesen dolgozhattak a keverő kezek anélkül, hogy a káposztacsíkok a konyhakövön landoltak volna. Alája mindenképpen kell egy hokedli, az ám az ergonomikus találmány, nem a hónaljig érő konyhasziget! De vannak kiváló eszközeink nekünk is, pl. barátom a robotgép, ami percek alatt lereszel, szeletel bármit, bármekkorára. A tetszetős kis "leszorító" lapocskákat egy nagykanizsai élelmiszerboltban vettem, úton Horvátország felé. Nagyon tetszett nekik a tenger, meg a napfény, én pedig elmondhatom, hogy dalmát szardínialátta zalai lapocskákkal szorítottam le a felfelé törő makói hagymákat. Ez meg már majdnem úgy hangzik, mint a fent említett nyulas recept.

Jótanács:
Ha a piac valamelyik standján, híres savanyító falunk nevét látjuk mint eredetmegjelölést, ne dőljünk be feltétlenül! Keserű csalódástól kímélhetjük meg magunkat, ha inkább megkóstoljuk a portékát, és ha nem ízlik – ez könnyen előfordulhat – valami sürgős elintéznivalóra hivatkozva kimenekülünk a piacról. De futás közben vegyünk egy fej káposztát, néhány hagymát, paprikát, uborkát, sárgarépát. Otthon pedig keressünk egy hokedlin álló vájlingot!
Megjegyzés:
Az értelmező szótár szerint a csalamádé „sűrűn vetett kukoricát, mint zöldtakarmányt” jelent elsődlegesen. A sűrű, a zöld és a takarmány számunkra is elfogadható.

Csalamádé

Egy nagyobb fej fehér káposztát géppel legyalultam, és besóztam. Lefedve legalább fél napig állni hagytam, közben egyszer-kétszer megkevertem. 2-3 fej vöröshagymát, kb. fél kg. uborkát, néhány sárgarépát és sok paprikát szintén vékonyra szeleteltettem a géppel, azokat is besóztam. Kb. 4 liter ecetes, cukros, sós, borsos, babérleveles folyadékot felforraltam, hozzáadtam egy kis savanyúság tartósítót, biztos ami biztos. A zöldségeket összekevertem, kicsit kinyomkodtam és kifertőtlenített üvegekbe töltöttem, jó szorosan. A lapokkal leszorítottam és felöntöttem a kihűlt, leszűrt lével. Lehet egy kicsit dunsztolni, szintén biztos ami biztos alapon.

Ha paprikába töltött káposztát teszek el, ott a káposztához köménymagot, a felöntő léhez koriandert is teszek, de ezt is leszűröm.

Magvas poszt

2011-09-29T22:31:00.000+02:00

Nem először tapasztaltam meg azt, hogy az internet nem más mint egy nagy-nagy kívánságmikrofon. Csak belemondom hogy mit szeretnék, és azt azonnal meg is kapom! (ld.: receháj projekt) A net ezzel a tulajdonságával erős konkurenciát jelent a karácsonynak, de utóbbinak szerencsére sokéves előnye van.
Pár hónappal ezelőtt azon siránkoztam, hogy itthon nem lehet kínai káposzta magot kapni, ezért meg csak nem fogok regisztrálni egy sanghaji magvető szájtra, hogy majd győzzem dilitelni a legújabb szójabab fejlesztésekről szóló hülye hírleveleket?! Na azt nem! Erre mi történt? Pár nap múlva a postás borítékot hozott: káposzta magok Svédországból!

Ennek a rejtélyes keleti növénynek majdnem annyi neve van, mint amennyi szegény Ságvári Endrének volt az illegalitásban, lent hol a tölgyek őrzik a völgyet. Tehát:

bok choy, bok choi, bokcsoj, bok csoj
pak choy, pak choi, pakcsoj, pak csoj
kínai káposzta
ázsiai káposzta

....akárhogy is számolom, legalább 4 betűnél és 6 szónál kellett felütnöm a lexikonokat, enciklopédiákat, kertészeti útmutatókat, szakácskönyveket. A többségét teljesen feleslegesen.

Így aztán egyedül, tanácsok nélkül ballagtam ki a kertbe előkészíteni a talajt. Szívembe aggodalom és bizonytalanság palántázódott, úgy éreztem magam, mint Kolumbusz matróza, aki gatyájában hazacsempészett zöldségmagot próbált elültetni tordesillasi konyhakertjében, dacolva az éghajlattal és a spanyol inkvizícióval. De lássuk be, nem mehet a világ elébb, ha minden apró akadálynál megfutamodik a kertész! Különben is, mondtam magamnak, ami manapság nem kínai, az úgyis csak hamisítvány, tehát előre úttörők! (...élükön Ságvári járt.)

Szóval kimentem a laborba, azaz a kertbe. A zacskó szövegét már fejből tudtam, mert többször elolvastam, miszerint június-júliusban kell elvetni a tartalmát. Reméltem, hogy az utasítás a sarkkörtől innen értendő és a növények nem igényelnek rendszeres rénszarvas trágyát. Július elején elvettem és pár nap alatt ki is keltek.

Bok choy serdülő korban

Megüzentem jótevőmnek Hobbiszakácsnak a sikert, és beszámoltam arról, hogy gondosan gyomlálom, öntözgetem a növénykéket. Ez kevés, írta Hobbiszakács, jó szóra is vágynak, az kell a fejlődésükhöz. De azt nem mondta hogy svéd, magyar vagy kínai jó szóra. Így aztán odakuporodtam esténként melléjük és így mantráztam a fülükbe: "kici svensk kápocták lenni nágy-nágy kínái kápocták, caját levében cípősz cirke wokban!"

És úgy is lett! A káposzták megnőttek! Egzotikumukkal a hazai levéltetveket elbűvölték, míg a katicabogarak éberségét elaltatták, így elkönyveltem némi kárt a betakarításkor.

Ami a felhasználást illeti, szokásos ázsiai főzési technikámat alkalmaztam: elővettem a wokot, egy csirkemellet és ami keleti-gyanús alapanyag csak volt a konyhában, azt mind beledobtam – megfelelő sorrendben Aztán egy kis ilyen-olyan keleti szósz, üvegtészta és kész. De ezt annyira szégyellem, hogy konkrétabban le sem merem írni.

Csak az egyik csomag magot használtam fel, a másik a 2012-es év szenzációja lesz!

Egy profi a témáról: Kaldeneker György.

Szép és jó

2011-09-22T22:57:00.001+02:00

A magyar társadalom végérvényesen kettészakadt. Megjelent egy új réteg, amely szép napot kíván és szép borokat iszik, amit a jónapotosok és jóborosok zavart füllel figyelnek. Ha a szavak végérvényesen összekeverednek, akár így is járhatunk a piacon:

- Szép napot!

- Szép reggelt! Szép hogy jön! Jó dagadótkaptunk, nem érdekli?

- Érdekel, még jó!

- Persze hogy az, most mondom hogy friss.

- Na, adjon egy jó darabot! És szúrja fel jól,hogy meg tudjam jól tölteni!

- Most jól szúrjam fel, vagy nagyon?

- Szépen. Mert ahogy a költő mondja, dolgoznicsak pontosan, jól, ahogy a csillag megy az égen...

- Szerencse hogy olyan sok szép írónk van ajóirodalomban! Van mit idézni!

- Igen, ezt szépen mondta! Jé, ez a magakislánya? Csudajó!

- Igen, az. Honnan tudja?

- Látszik. Bájos. Nem akarja benevezni egy jóságversenyre? Tudja: világbéke, nyelvtanulás, a médiábanszeretnékdolgozni.

- Áááá dehogy, sincs pénzem jóászati beavatkozásokra,anélkül meg nem megy. Tanuljon és dolgozzon inkább jól ez a lány, hogy aztán nea két jó szeméért szeressék. Na és mivel tölti meg a dagadót?

- Azt hiszem gombával. Az szép ötlet, nemde?

- Szép! Bizonyára szépen fog esni mindenkinek,az egészségnek is szépet tesz. De nagyon vigyázzon, mindenképpen szép gombáthasználjon, különben az egész családnak kampec lehet!

- Persze hogy azt fogok, ezért gondoltam alégyölő galócára.

- Igazán szép ötlet! Az a piros kalap, meg a kis fehér pöttyök! Nagyon esztétikus! Naviszlát, szép étvágyat hozzá!

- Szép napot magának is!

A fotó innen van: http://habolondneszeddle.blogspot.com

Keleti csemege

2011-09-08T22:19:00.002+02:00

Fényes tekintetű efendi! Vedd meg néhány akcséért, vagy keresd a könyvtárban eme csodálatos művet és ne higgy a mondásnak, miszerint kölcsönkért kaftán nem melegít! Ha mégsem jutsz hozzá, javaslom, tekerd meg félholdas gyűrűd kövét háromszor, s add le megrendelésedet a belőle kipattanó varázslatos dzsinnek! Biztos vagyok benne, hogy török témájú könyvet ingyen is házhoz szállít neked.

Folytatás itt...

Egy király likőr

2011-09-02T21:50:00.000+02:00

Számtalan hasonlatosságot fedeztem fel márjómagam és Napóleon között. A két legjellemzőbb a Marengói csirke és a Maraschinolikőr szeretete. A szeretet kiteljesedését elősegítendő ajánlatos közel születni a Földközi-tengerhez, deha ez mégsem adatott meg nekünk, akkor is ott a lehetőség az érintett országok leigázása utáni odaköltözésre. Kényelmesebb, ha sikerül rokonságikapcsolatba kerülni egy kistermetű, de annál nagyobb ambícióval megáldotthadvezérrel, és csak idő kérdése hogy sikeres hadjáratai után mikor nevez kibennünket Liguria királyának vagy a Ciszalpin birodalom fejének.

A koronázásig magunknak kell a Maraschino beszerzését megoldani, de ez egyáltalán nem nehéz! Lekell menni Dalmáciába, ott beugrani az első samoposluživanjeba azzal azürüggyel, hogy csak egy üveg vizet akarunk venni, majd kijönni a boltból,kezünkben a likőrrel. Pénztártól való távozás után reklamálni szerencsére nem lehet,ha megvette, hadd igya! (Egy 0,7-es üveg kb. 90 kuna.) Az üveg méretétől és saját fogyasztásunktól függ,hogy mennyi idő múlva kell ismét visszatérnünk dalmát földre. Énhárom ínséges évet húztam ki a legutóbbi üveggel, igaz, az 1 literes volt.

Ezt a likőrt eredetileg Zadar környékén készítették, mivelott terem a jellegzetes marasca-cseresznye, de ahogy lenni szokott egyszemfüles olasz lenyúlta a receptet, így egy ideje már Olaszországban is gyártják.Szerte a világon megfigyelhető, hogy minden kifinomult italt szerzetesek vagygyógyszerészek találtak fel, amaraschino atyjai is dominikánus szerzetesek voltak és a XVI. században pattant ki fejükből ez a remek recept.

Tény, hogy az alkohol egészségtelen dolog, de acseresznye nem az, sem a méz, amivel erjesztik a likőrt, és ez már mindjárt 2:1 azegészséges összetevők javára. Plusz ha hozzávesszük, hogy ami a testnek jó, aza léleknek is, és mivel ép lélek ép testben szeret tanyát verni, következésképpen a finom ital előbb-utóbbtökéletes embert farag belőlünk! És vajon mire vágyikminden leigázott nép, ha nem egy testileg-lelkileg egészséges,kiegyensúlyozott királyra?

Napóleoni idők a konyhámban

Tigris a dalmát kenyérben

Paradicsom a forró bádogtetőn

2011-08-28T19:52:00.001+02:00

Mi tagadás, a címet Tennessee Williams drámájából plagizáltam (Macska a forró bádogtetőn), melyből sikeres film is készült. Nálunk nem csak hogy macska és macskabagoly, hanem sok egyéb is van a bádogtetőn. Mindjárt maga a bádog, mely a lapos, enyhén lejtő tetőt fedi, megbotránkoztatva ezzel a cseréphívőket és a munka nélkül maradó nádfedeles vállalkozókat.

A fém fedél hátránya, hogy hangosabban szól az eső és a kényelmes járás miatt elég nagy a jövés-menés rajta. Néhány évi itt lakás után már simán meg tudjuk becsülni hány kilós és hány lábú élőlény sétálgat a fejünk felett. Az éjszakai vendégek karmai és körmei változatos hangokat adnak a fémen, így aztán horrorfilmek kikölcsönzése a videó tárból teljesen kiiktatható a családi költségvetésből. És ott van a legfontosabb, a konyhai világítóablak. Ez arra hivatott, hogy világosabb legyen a konyhában, és ha felnézek esténként lássam a teliholdat vagy valami tetőjáró állat érdeklődő pofáját, tappancsát alulról. Ellenben az istenek is belelátnak a fazekamba, ők pedig tudvalevőleg kérlelhetetlenebbek bármelyik étteremkritikusnál.

Mivel bérből és fizetésből élő ember nem tud napon szárított paradicsomot vásárolni magának, ellenben a garázstetős konyhakert ontja a zamatos paradicsomokat, megpróbálkoztam a tetős aszalással. Amúgy is az alternatív energiaforrások időszakát éljük, a fém tető pedig alulról is süti az aszalványokat. Már megvan a fejemben egy bizonyos aszalótálca vázlata, keresem hozzá a megfelelő asztalost, de addig is marad a tepsi. (Az asztalos a tálca elkészítéshez kell, nem aszalványnak!)

Sütőpapírt terítek bele, félbe vágom a nem lédús fajtákat, kikaparom a folyékony belsejüket, a tepsibe ültetem őket és megsózom. Így olvastam a talján szakirodalomban, ők meg csak tudják! Ha van 1mx1m-es géz azzal, ha nincs, egy nagyobb méretű mullpólyával takarom le a tepsit, már csak a nagy tetői forgalom miatt is. Ettől persze van némi kórházi hangulata a látványnak, de legalább steril a produktum, ha erre jár egy élelmiszer-ellenőr, semmit nem szólhat.

Kimászni a tetőre nem nehéz és kellemesen átmozgatja az embert. A leesés nem fenyeget, nálunk a kéményseprő akár le is heveredhet és kinyújtózhat, ha akar. Éjszakára behozom a tálcát, így 2-3 nap alatt megvan az eredmény: a víz kimegy, a nap bemegy a paradicsomba, fantasztikusan koncentrált ízt eredményezve. Nagyon kellemes nassolnivaló, vagy olajban eltéve főzéshez, szendvicsekhez felhasználható.

A kikapart belsőt megsózom, egy kis fokhagymát reszelek bele, meglocsolom őrségi tökmagolajjal. Kiülök a teraszra, amit még véd a tető és az este kisült kenyerem pirított szeleteivel megeszem. Bele is lehet tunkolni a kenyérdarabkákat…

Csillagtökök a bádogtetőn: itt!

Tigris aroma

2011-08-23T22:05:00.001+02:00

Nemzeti befőtt

„Tig-ris a-ro-ma” – betűzgettem az apróbetűs szavakat a dalmát pékség pultja előtt. Előre hajolva, fenekemet a sorban álló vásárlók irányába csücsörítve próbáltam kiolvasni az egyes pékáruk összetevőit. Merthogy mindegyik mellé odaírták nem csak azt, hogy mi a neve és mennyibe kerül, hanem azt is, hogy mit sütöttek bele. A mai világban, amikor szinte minden tartalmazhat nyomokban mogyorót vagy szóját, ez nem kis dolog!

„Tig-ris a-ro-ma” – ez szinte minden pékáru tábláján ott állt a Deklarációról elnevezett pékségben, melynek műhelyében valószínűleg forradalmárok vagy alkotmányjogászok gyúrják a kenyeret másodállásban. Ez eddig rendben van, Kelet-Európában sosem lehet tudni ki kicsoda, ki volt vagy ki lesz egykor, de hogy honnan szereznek az alkotmányjogászok szárított tigriseket, és azokat vajon miként porítják, és egyáltalán miért keverik bele a kenyérbe, azt végképp fel nem foghattam.

Uccu neki, szaladtam a helyi boltba, hátha lehet ott tigris aromát kapni és talán majd annak az apróbetűje eligazít a dalmát rejtelemben. De sajnos nem találtam. Ajvárból viszont olyan sokféle volt, hogy teljesen elvonta a figyelmemet erről a tigris dologról. Az ajvár készítéséhez semmiféle gyanús állati összetevőre nincs szükség, csak sült paprikára, padlizsánra, fokhagymára, esetleg paradicsomra. Találtam továbbá dalmát fűszerkeveréket is, amire semmi szükségem nem volt, mert valamennyi része megtalálható a kertemben, de persze mégis vettem. Szuvenír. Került még a kosárba Orangina, a szomszéd szigeten párolt só és ilyen-olyan olajos, pácolt halacska.

Olívaolaj vásárlása az élelmiszerboltban egyébként kizárt, de örömmel fedeztem fel, hogy a bolt polcán a helyi olajos cég termékei is ott sorakoznak. Én persze már előző nap bevásároltam és rögtönzött üzemlátogatást is kiharcoltam magamnak, ahol megtudtam, hogy van a régi eljárás, és az új a centrifugálós olasz gépekkel. Megkóstoltam mindkét terméktípust, és komolyan nem a gasztrosznobság mondatja velem, de tényleg a hagyományos ízlett jobban. Dicsekedtem a tulajnak, hogy legutóbb amikor itt jártam, vettem egy üveggel és finom volt, mire azt mondta:

– Örülök. Ez az ember itt mellettem éppen most vesz 200 litert.

Nagyot nyeltem, majd bánatomban meglátogattam az „Agro centár” nevű boltot, ahol álomszép olajos üvegeket árulnak a kistermelőknek. Ha majd nagy leszek és lesz néhány ezer olajfám, ahogy az olajos embernek is, ilyen helyes kis üvegekbe töltöm az opálos nedűt. Szakmai fejlődésemet támogatva, ottlétem alatt rendeztek egy olíva-estet, ahol a sziget összes termelője felsorakozott és megmutatta olajait, bogyóit és a versenyeken szerzett díjait. Nézelődés közben fantasztikusan finom háztáji olajos- és paradicsomos szardíniával kínáltak.

Termelők a kóstolón

A szardínia annyira fontos a sziget éltében, hogy a helyi focicsapatot is „Szardíniáknak” hívják, támogatójuk pedig a helység szardínia gyára. Érdeklődő olvasóimra gondolva a gyárat is becserkésztem, kitelepültem a kikötőjébe a fényképezőgépemmel és vártam a halászhajókat. A gyárba beengedtek, de pont akkor nem volt termelés, csak fogadták a halakat. Így visszanézve igencsak iparira sikerült ez a nyaralás!

Egyszerű, sült szardínia - leírhatatlanul finom!

A halas ládák tetejére jeget tesznek , aztán targoncával viszik a gyárba

Tengeri medve 1.

Tengeri medve 2.

Tehát tigris aroma. Az Internet horvát nyelvű oldalait bogarászva arra jutottam, hogy a déli szomszédjaink is szerethetik a szép, magas, hibátlan kenyereket és talán ezért használnak idétlen elnevezésű porokat a készítésüknél. Gondolom ott is a vevők határozott kérésére, ahogy nálunk is mindig arra hivatkoznak a kenyérgyárak üzemeltetői. (Szándékosan nem írom le itt a pék szót!) Bár jómagam még sosem találkoztam olyan vevővel, aki nem a régi kovászos, szabálytalan, lassan kelő kenyérre áhítozott volna.


Csevapcsicsa ajvárral, lepényben

Na jó, de mit köze a deklarációnak a kenyérsütéshez? Azt hiszem, ezt a problémát elfelejtettem felgöngyölíteni, ehhez pedig haladéktalanul vissza kell utaznom az Adria partjára. Nem fog nehezemre esni!

Minden amire szükség lehet: bor, olaj, hal

Előzmények: Itt!

Leves az ereszcsatornából

2011-08-14T22:04:00.000+02:00

A cím szándékosan félrevezető, ezzel kívánom idecsalogatni a szenzációéhes olvasókat. De előtte végig kell olvasniuk a bevezetőt.

Több éve sikeresen működő konyhakertem másodlagos hasznot kezd termelni: helyettesíti az általam sosem látogatott edzőtermek elmaradt hatását. És mindezt ingyen! Jó időben naponta végigguggolom, hajlongom a kertet, szurkapiszka szerszámommal lecsapok minden haszontalan növényre (igyekszem a dolgok gyökeréig hatolni). Ezen mozdulatok kiválóan fejlesztik a vádli- és combfeszítő izmokat. A paradicsomokat is körbekúszom, kötözgetem, mert roskadoznak önmaguktól. Én is, szinte leszakad a hátam.

A csillagtök (patisszon) idén olyan cselt eszelt ki, amivel korban még nem találkoztam: átbukott a garázs mellvédjén és csillárként lecsüngő terméseket nevel. Egyesek elbújnak az ereszcsatornában és ott hizlalják magukat, csendben, észrevétlenül. A betakarításnál ki kell másznom a tetőre és egyik kézzel kapaszkodó, a másikkal patisszon-leszedő mozdulatokat kell végeznem, megannyi izmot megtornáztatva ezzel. A makacsul beragadó termésekhez segítő kezeket kell hívnom, egyikünk szétfeszíti a csatornát, míg a másik kioperálja a huncut csillagtököket. A minap megelégeltem a veszélyes egyensúlyozó gyakorlatokat és úgy döntöttem, ráállunk a zsenge, azaz a csatorna méreténél kisebb tökök nagyüzemi fogyasztására.

Eleinte töltött tökként végezték az elvetemültek, legutóbb néhányan levesként. Kifinomult ízérzékem időnként érezni engedi a csatorna fém anyagából a tökökbe átszublimált plusz ízt. Azt a semmihez sem hasonlítható, a piacon sosem kapható oxidos bukét. Az ereszcsatorna pedig ellazulva, megtisztulva végre ismét önmaga lehet.

Kapros csillagtökleves

Öt kis tenyérnyi csillagtököt megpucoltam, kockára vágtam és kevés vízben feltettem a tűzre. Dobtam bele egy közepes fej félbe vágott vöröshagymát is Amikor már majdnem puhára főtt, sót és egy marék apróra vágott kaprot szórtam bele. Két ek. tejfölt elhabartam benne, de lisztet nem tettem bele, mert a töknek amúgy is van valamiféle kocsonyás anyaga, az éppen eléggé besűrűsítette. Egyet forraltam rajta és kész volt. Hidegen is finom lehet.

Töltött patisszon

A tököket 2/3-ad részüknél keresztben elvágtam, kivájtam és félig megpároltam. Durvára reszelt vörös cheddart tettem beléjük, erre lapátoltam a szokásos darált húsos-rizses tölteléket, amiben a zsálya volt a meghatározó íz. A kalapokat visszaillesztve sütöttem őket, kevés vizet alájuk öntve, hogy párolódjanak is. Kapormártással tálaltam.

A könyv, amely megváltoztatta az életemet

2011-07-28T10:19:00.000+02:00

Mint minden reggel, most is beültem egy trendi kávézóba. A saláta után egy light hosszúkávét is elfogyasztottam, ezzel máris jól indult a nap. Keletről indult nyugat felé, ahogy szokott, de valahogy ez a nap más volt mint a többi, láthatatlan energiával perzselte a Földet. Az öntet ma különösen bársonyosan vonta körbe a ruccolát. Mintha az olaj is érezte volna, hogy ez a saláta más mint a többi.

folytatás: itt!

Tökös-mákos rétes „bátor konyhakertész” módra

2011-07-24T19:39:00.003+02:00

"Magra megyen a saláta" - mondta a néni és valósággal letaglózott ez a gyönyörű mondat. Egy másik néni, akitől néhány palántát vettem, úgy búcsúzott, hogy „bő termést” kívánt. Ismét és menthetetlenül beleszerettem a magyar nyelvbe. Elért hozzám az irodalmi üzenet is: igen, kertész leszek, fát nevelek. És mindjárt az elején nagyon ügyesen kezdtem: kitaláltam hogyan lehet megakadályozni, hogy ne maradjak le az aktuális kerti teendőkről. Olyan kertet választottam, ami hűvös tájon van, így amikor azt írja Bálint gazda a hírlevelében, hogy "a hétvégén ugyebár elvetettük a magokat" –, a homlokomra csapás (úristen, ezt elfelejtettem!) és a föld fagyának kiengedése között még mindig van két hetem. A módszer hátránya, hogy hamarabb utolér a tél, mint a sánta kutya.

A konyhakertészkedés lényege, hogy az ember ráállítja magát az idény ritmusára, együtt dobban a szíve a növényciklusokkal, és mindig éppen azért van oda, ami terem. Az érzéseket megfelelőképpen át kell plántálnia családjába is, de a plántálás egy igazi tetőparasztnak amúgy is a véribe’ van. Az én módszerem az, hogy visszatérve a garázstetős betakarítási munkából, a csinos kis kosarammal végigrohanom a házat és mindenkinek az orra alá dugom a termést. „Néééééézd, milyen gyönyörű! Bio! Finom lesz ám!”

Hát mi mást lehet erre mondani, mint az hogy „aha”.

Mivel nyár közepén járunk, özönlik a cukkini és a patisszon arról a néhány bokorról. Leveseket, főzelékeket, zöldséges palacsintákat, sült-, rakott- és rántott dolgokat kell most szeretniük az aházóknak, nekem pedig a konyhai robotgép gyaluló funkcióját. Mert amit nem bírunk megenni, az megy a mélyhűtőbe, ami oda sem fér, az a barátok asztalára.

Nyári töklámpás

Többször dicsekedtem már a blog lapjain őrségi családi gyökereimmel, amely gyökerek a dödölle, erdei gomba, és a tök környezetében érzik jól magukat. S bár nagyapám kedvenc gyerekkori csemegéjéről a Zala és a Kerka rákjairól már sajnos le kell mondanom, de a tökös-mákos rétes még elérhető finomság és mindig biztos siker. Most az jutott eszembe, ha a cukkiniből lehet tökfőzeléket készíteni, akkor bizonyára lehet rétest is. Megpróbáltam és lehet! Csak a zöld héját érdemes lepucolni róla, amit egyébként nem szoktam semmilyen ételnél sem.

A recept itt található.

75 forró nyár

2011-07-17T11:37:00.000+02:00

Sokáig nem tudtam elképzelni azt az érzést, amikor valaki számára egy üdítőital testesít meg bizonyos érzelmeket, hangulatokat, vagy köt egy szabadabbnak hitt világhoz. De aztán, sok évvel ezelőtt, egy szép nyári napon rácsodálkoztam egy narancsos üdítőitalra. Olyan egyszerű, mint egy házi limonádé, amolyan igazi békebeli ital. Külön megfogott a megjelenése, a narancsra hajazó hasas, rücskös palackocskája, s a különböző korszakokban köré kerített művészi reklámarculat.

Boldog országokban mindenhol ott van a nyári asztalon, nálunk csak elvétve lehet kapni. Gondoltam hogy nem várok addig, míg mi is csatlakozunk a Boldogságossági Unióhoz (BU), hanem egy párizsi antikváriumban vettem egy – sajnos nem eredeti – fém reklámtáblát és felszereltem a konyhám falára. Azóta Bernard Villemot műve ragyogja be a téli sötét reggeleket, miközben a tejeskávémat kortyolgatom.

Az üdítőital valódi narancsból készül, nem tartalmaz hozzáadott gyanús, egészségtelen dolgokat. Enyhén szénsavas, csak annyira, amennyire kell. Sajnos árusítják műanyag palackban és fém hengerben is, de azokra rá sem nézek. Mit szólna hozzá szegény Villemot?!

Az Orangina – mert ugyebár az utolsó bekezdésben kell elhangoznia a márkanévnek – mostanában ünnepli 75. születésnapját. Sok boldogságot kívánok neki, meg magunknak is, mert ha végre beléphetnék a BU-ba, akkor legalább a nyarakat itt tölthetné nálunk.

Vigyázat, használat előtt felrázandó!

Júliusi vadászidény

2011-07-13T09:20:00.004+02:00

Alapszabály, hogy tisztességes gasztroblogger nem megy szabadságra júliusban. Itt a helyünk, a hazai vadászterepen. Be kell cserkészni minden friss és szép árut a piacon, ami befőzhető, savanyítható, lefagyasztható. Én ekkor újítom fel kapcsolataimat termelő ismerőseimmel, akik oly hálásak, ha valaki megszabadítja őket néhány láda baracktól. „Szedd magad” akciókra járok, ahol levadászom a legszebb érett gyümölcsöt, mert nem a hiszek a „nagybanis” érlelésben. Vidéki látogatásaim közben átvizsgálom a kerteket, hogy mi rohad le hamarosan a fákról, és nagylelkűen felajánlom, hogy ezt itt szívesen leszedném. Meg akkor már azt is ott. Jé, pont van néhány alkalmas láda az autómban! Hiénázás után aztán maximális sebességre kapcsolok, mert tolakodnak befelé a konyhámba a cukkinik, céklák, mentahegyek.

De a fejembe is betolakodnak bizonyos képek: a többiek ülnek a tengerparton, jeges italokat szürcsölnek és…és…halat esznek, garnélás rizottót kanalaznak, osztrigát hörpintenek, esetleg, amibe bele sem merek gondolni: friss tintahalat rendelnek a napernyő alá…talán éppen most csorgatnak rá citromlevet…a citromon még ott van egy kis harsogó zöld levélke…

Nem, nem, ilyesmire gondolni sem szabad! Inkább behajolok a lekvár gőzébe, elűzendő az irigységet. Ők a tücskök, én meg a hangya – az erkölcsi győzelem nem kétséges –, majd télen jól kinevetem őket. A fenét, majd inkább viszek nekik néhány üveg lekvárt, ahogy szoktam. Így persze sosem tanulják meg a rendet, a vadászati-hangyászati alapelveket.

Az evés a legjobb vigasz. Irány a nagyáruház, halas pult. Kalmárok a jégen. Csak két marékkal kérek, esetleg hárommal...
- Hát ezt semmi pénzért meg nem enném! - tájékoztat a fiatalember kiszolgálás közben.
- Én ingyért is megeszem, ha ideadja! - szellemeskedek vissza a jégkupacok fölött.
- Dehát ez olyan gusztustalan! - majd hozzáteszi: - Egyébként én hentes vagyok, csak idehelyeztek egy napra, a halashoz.
Hallgatok. Azon jár az agyam, hova helyezném tovább, ha én lennék a főnöke.
- Pedig imádok ám horgászni, csak nem eszem meg amit fogtam! - vigyorog büszkén.

Már nem is tervezek megszólalni. Nagy nehezen kisziszegek egy köszönömöt, és arra gondolok, mégiscsak van, akinek szabadságra kellene mennie. Vadászati szezon ide vagy oda.

Friss kalmár "vigasztaló" módra

A kalmárokat megmostam és lehúztam a bőrüket. A fejeket megfogva kihúztam belőlük a teljes berendezést, majd megkerestem a merevítő porcokat, azokat is kihúztam. A karokat és az uszonyokat levágtam és eltettem a mélyhűtőbe. Ismét megmostam a zsákocskákat és fél centis karikákra vágtam. Leitattam róluk a nedvességet, kukoricalisztbe forgattam, majd forró olajban megsütöttem, éppen csak néhány percig, hogy ne keményedjenek meg. Pár csepp citromlével és kevés tengeri sóval, továbbá egy pohár fehérborral fogyasztottam el a teraszon!

Töltve és grillezve - kattints ide!

Underground torták

2011-06-29T22:00:00.001+02:00

Arnolfini fesztivál 2011, azaz művészek, művek és műrajongók egy napig összezárva. A rendezvény idei témája a FÖLD volt. Rendszerint, amikor a titkos jelszó elhangzik, a két házi gasztro művész azonnal töri a fejét, hogy miként fűzze rá főztjét a koncepcióra, de a végső utasítást a fesztiváligazgató adja ki. Szokás szerint én a desszert szekciót kaptam, annak is a föld alatti részét, míg alkotótársam a főételest. Ehhez képest ösztönösen megkezdtük az átjárást a műfajok között. Ő egyébként szenzációs minőségű és mennyiségű hummuszal érkezett, amelynek maradékával a fesztivált követő négy napban elvoltam, hígításként jóféle soproni könyvkiadós poncichtert használva. Szerzőtársam egy lavórnyi eper tiramisut is készített – a lavór kék volt és retró.

A kiéhezett népek az egész napos folyamatos katarzis után boldogan sorakoztak fel a gasztro performanszra, ahol három édes és két sós tortát állítottam ki.

Vakondtúrás torta

Nem először kerültem olyan helyzetbe, hogy recepteket kell a föld alól előásnom. Pár hete amerikai rokonok jöttek hozzánk, akik félvén a japán atomkatasztrófa következményeitől, azt kérték, hogy étkeztetésüknél hagyjam figyelmen kívül valamennyi föld felett termő konyhai alapanyagot. Így már csak fokhagymás vakondpecsenyében és zselatinos giliszta verrine-ben gondolkodhattam, de amikor kiderült, hogy a vendégek vegák is, valamennyi ötletem el kellett vetnem. Végül zellerkrémlevest, sugárfree halat és grillezett gyökérzöldségeket kaptak, tehát már akkor jó irányban voltam.

A pécsi Márkus Színház előadásán az óriás éppen követ falatoz. Néhány pillanat és János Vitéz mindjárt jól orrba gyűri!

Underground sütemény kategóriában a répatorta adja magát, ha jól tudom az amúgy is aktuális válság étel, nehéz időkben ették a Föld egyébként szerencsésebb helyein lakók. Amikor Svájcban jártam, a sajtokon kívül nem nagyon érintette meg semmi az ínyemet, de feltűnt, hogy a répatortának igen nagy kultusza van. Lépten-nyomon répatorta díszekbe ütköztem, meg persze egyen méretre termesztett (gyártott) zacskós sárgarépákba. Bevallom, az utóbbi években ösztönösen kirakosgatom a tányér szélre a sárgarépadarabokat, főleg hogy tudom, ezek földet még álmukban sem láttak. A konyhakertemben persze boldog répák teremnek, azokat felhőtlenül fogyasztom őket. De van hogy borultan. Másik termesztési mániám a paszternák, amiből még találtam egy félkilós fagyasztott kiszerelést, ez került a paszternákos tortába.

A fesztivál szombaton volt, de már csütörtökön megkezdtem a répaformázást marcipánból. A zöld szárak behelyezésére a répatestbe – péntek éjszakára már – igen kifinomult módszert fejlesztettem ki. Éjfélkor kezdődtek a vakond fenék és a vakond fej előkészítő munkái. Marcipán vakondot nem nehéz előállítani, csak fekete, rózsaszín, piros anyag kell hozzá, aztán addig kell gyúrni, formázni míg egyszer csak hopp, hirtelen vakond lesz belőle! Kezdőknek ajánlom a kisvakondos könyvek tanulmányozását. Sajnos nem készült közelebbi fotó a túrásba fejjel befelé és fenékkel kifelé mutatkozó vakondról, de majd legközelebb. A vakondtúrás torta receptjét Mennyei mannától loptam, utólag is csókoltatja őt ezért a művésztársadalom!

A sós-édes hagymatorta annyira egyszerű, hogy le sem merem írni és persze recept sincs igazán, csak úgy váncsásan felvázolom. A felszeletelt hagymát megforgattam egy kis olajban, hagytam odakapni, szórtam bele cukrot, sót, balzsamecetet és megpároltam. A piteformát kibéleltem leves tésztával, néhány tojást felvertem és tejszínt adtam hozzá, majd beleforgattam a hagymát. Beleöntöttem a formába és megsütöttem. A sütés közben tettem rá az előkészített enyhén megkaramellizált) díszhagymákat, hogy szépen piruljanak rá.

A krumplitorta hasonló módon készült, de ott a krumplit szerecsendió-virágos vízzel megpároltam és karikára vágtam. A karikákat belefektettem a tésztával bélelt piteformába és úgy öntöttem rá a tejszínes-tojásos-szerecsendiós öntetet. Az apró újkrumplikat a piacon vadásztam össze, megpároltam és díszítésként tűztem a tortába.

A paszternák tortába nagyjából az alábbiakat tettem bele, de nem esküszöm meg rá: 200 g vaj, 250g barnacukor, 4 tojás sárgája a fehérje külön felverve és a végén belekeverve, 1 dl juharszirup, 1 sütőpor, 250 g liszt, negyed kg paszternák megpárolva és összetörve, két marék dió darálva, fűszerek: fahéj, kardamom, gyömbér. Amikor kihűlt, elvágtam és juharsziruppal kevert mascarponéval töltöttem meg.

Két lelkes olvasóm egy-egy kalácsot is kapott ajándékba

Arnolfini fesztivál 2010 - Süteményművészeti performansz

Arnolfini fesztivál 2009 - Bohumil sörsátrában

3D-báránykuglóf különös kalandjai

2011-06-19T21:43:00.000+02:00

Egyszer voltam, hol nem voltam soha korábban, a bútoráruház hátsó traktusában, ahova egyszer mégiscsak bekeveredtem. Elszabott bútorlapok, hiányos csavarkészletek és reménytelenül giccses karácsonyfadíszek között megpillantottam a 3D-s báránykuglóf formát! Telecsordult a szívem szeretettel az iránt, akinek eszébe jutott ilyesmit gyártani, s e felfokozott nedvtermeléstől menten el is lágyultam. A gyártó húsvéti süteményhez ajánlotta a terméket, de nagyot tévedett! A báránysütemény egész évben aktuális ünnepi és hétköznapi eledel.

Ahogy a mondás tartja: a puding próbája az evés, a báránykuglófé a puszta-túra. Készítettem hát egy kísérleti példányt és magammal vittem a Hortobágyra. A terepen bemutattam 4D-s társainak – ők az időben is tudnak mozogni – és a helyi szakemberekkel megvitattam a baritészta mibenlétét.

3D-BK látogatása a rackanyájnál

Beeeenéztünk a fekete rackákhoz. Szittya tekintetük nem akadt meg a távoli rokonon, mondhatni átnéztek rajta. Én bezzeg nagyot ugrottam, mert belefaroltam a villanypásztorba. A 3D-BK-t nem rázta meg semmi, mert maga is a villamosságnak köszönheti életét, hiszen áram kevergette tésztáját és villanysütőben született.

Elmondta a nyájnak a régi viccet, hogy hogy hívják a bárányok fürdőkádját, de senki nem nevetett rajta.

- Birkák ezek, nem értik - mondtam neki vigasztalóan.

3D-BK a Kilenclyukú hídnál

Elégedetten szemlélte a nemrég felújított hidat, majd napfürdőt vett a pásztorplázson. Valódi fürdőt nem kívánt, báránypofiját nem akarta a Hortobágy folyóba dugni, sem lábát benedvesíteni. Ki tudja melyik hullám alatt rejtőzik egy mindenre elszánt vízi bivaly?

3D-BK a tiszafüredi piacon

- Itt inkább ne mutogass, mert bevisznek téged a diliházba! - mondta a 3D-BK.
- Lehet, mondtam, de azóta hogy tavaly a biciklis turista felszerelésemben napokon át kajtattam itt klasszikus otthonka után, már úgyis mindenki ismer.
- És találtál? - kérdezte.
- Igen, a szomszéd faluban, de csak kínait, azok meg 20% pamuttal hamisítják.

3D-BK riválisra lel

Olyan csokoládé került az asztalra, ami a puszta ínyenceit azonnal eltérítette a báránykuglóftól. Mangalica töpörtyűvel töltött csokoládé. Felmerült bennem, hogy legközelebb megalkotom a hungarikumok hungarikumát: a mangalicatöpörtyűs csokoládéval töltött báránykuglófot, túzoktojásból. Szőrét pacalból formázom. A hír hallatán 3D-BK sértődötten világgá ment, a fent kijelölt úton.

3D-BK a lovak között

A lovak köztudottan buknak az édességre, így egy 3D-BK-val bármelyik pillanatban előfordulhat, hogy lovasbalesetben elveszíti a fejét! Különösen akkor, amikor az éjszaka folyamán kiscsikó jött a világra és ettől minden kanca amúgy is izgatott volt.
- Tisztára olyan, mint egy ma született bárány! - örvendezett 3D-BK a lovacska láttán.
- Ez elég rendes képzavar a te szádból, nem gondolod? -kérdeztem tőle.

3D-BK a baromfi udvarban

Veszélyes helyzet volt ez is! A kiskacsa érdeklődése miatt 3D-BK szinte teljesen elszemtelenedett!

3D-BK álmodozik

- Lehetnék-e egyszer aranyszőrű bárány? - kérdezte, miközben a vörös mangalica malacokat bámultuk.
- Persze hogy lehetsz, karácsonyra szerzek arany ételfestéket – mondtam neki - csak akkor fogalmam sincs, ki a fenének lesz rád gusztusa - de ezt már csak magamban mondtam.

3D-BK nyilvános kivégzésen

- Nem vagyok puhány, hiszen elég tojás van bennem - mondta, és bátran odajött a leölt rackához. A rengeteg faggyút nem értette, minek kell az a birkabőr alá nyáron? De sajnos már nem volt kitől megkérdezni, a birkák meg hallgattak.

3D-BK ebédre vágyik

Csakhogy zárt csárdában lehetetlen ebédelni, kivéve ha az ember, vagyis a bárány magas EU-s funkciót tölt be. Mondtam neki, hogy a zárt nagycsárdánál is van rosszabb, az olyan konyha, ahova hiába tekerünk el 20 km-t a csegei gáton, egy ideje már nem kapunk finom halászlevet. Rábeszéltem, hogy jöjjön át velem a Patkós csárdába, ahol szeretettel és finom ételekkel várnak bennünket.

3D-BK a csárdában

A jószág vidáman ugrándozott a csárdaasztalon. Akkor még nem sejtette, hogy egy remek ebéd végén a legrosszabb is megeshet egy báránysütivel.

A látványt – őrült vendég hordozható báránykuglóffal – a pincér az erős napsütés számlájára írta.

3D-BK a puli oviban

Most még jóban van a bébipuli és a bárányka, de majd néhány hónap múlva a legelőn lesz nemulass!

3D-BK biciklizik

Végre kipihenhette fáradalmait, tekerés nélkül csak ült a kosárban, mint egy fej káposzta. Bár ez a hasonlat nagyon megalázó egy báránykuglófnak...
Egyébként azért vág ilyen fancsali képet, mert megmondtuk neki, nem visszük ki a Tiszára, holott most van a tiszavirágzás. Ő maga is egyetértett azzal, hogy meglehetősen röhejesen festenénk vele, egy csónakban evezve.

3D-BK a természetvédő

Kuglóf létére aktívan kivette részét a túzokvédelmi programból, olyannyira, hogy a túzokok perceken belül elszaporodtak. A kutatók piedesztálra emelték a sikeres tudóst, közvetlenül a bárányfelhők alá!

3D-BK emberére akad és üt az utolsó órája

Egyszer csak megszólalt valaki, hogy most hogy elfogyott a túrós pite, a kirándulós brownie és a debreceni mézeskalács, vágjuk le a 3D-BK-t! Így történt, hogy pünkösd hétfő délután megszegtük főhősünket. Bátran hajtotta fejét a kés alá és még fejvesztetten is mosolygott. Húsa kellemesen édes és tömör volt. Nem morzsálódott, nem volt szíjas vagy száraz. Jól jött hozzá egy kis friss eperlekvár.

Köszönjük 3D-báránykuglóf az áldozatodat!

Báránykuglóf

A sütőt bekapcsoltam 180 fokra. A bárányformát kikentem olvasztott vajjal. 150 g vajat 150 g cukorral habosra kevertem, beletettem 4 tojás sárgáját, 200 g lisztet, fél zacskó sütőport, pár csepp vanília aromát, csipet sót és egy kis rumot. Külön felvertem a tojásfehérjét és beleforgattam a masszába.

A tészta kb. 80%-át foglalta el a formának, aztán sütés közben beledagadt. Érdemes egy tepsit vagy fóliát alátenni a rácsnak, mert az én báránykám is hm...hm..kieresztett egy kis tésztát valamelyik nyílásából, de azt diszkréten feltakarítottam.

Kihűlés után lepattintottam a formát és rácsra téve pihentettem. A díszítés egy fél tojásfehérje volt, porcukorral kikeverve, némi porcukor rászitálva, a szembogara pedig olvasztott csokoládécsepp, kb. 2 mg.

Korábbi kalandok a terepen:

Csárdareggeli

Csárdavacsora

Csárdaétel házhoz szállítás

Nehéz szülés

2011-06-14T23:27:00.000+02:00

Mielőtt belevágtam a dologba, hosszan elmerengtem, hogy milyen legyen. Jó hogy manapság már mindent előre meg lehet határozni, nem úgy van hogy a fehérbe öltözöttek a kezedbe nyomják – tessék itt van, vidd, a tied – hanem eltervezhetem hogy hosszú legyen-e vagy rövid; meleg vagy inkább ne; tejes, cukros vagy natúr egészséges.

Befizettem a pénzt, mert persze ez sincs ingyen, ezzel is jeleztem, hogy kezdhetjük. Hirtelen törtek rá a fájások, miközben rémületes szívó hangokat adott. A testére kötözött csövek megfeszültek a folyadék nyomásától. Ekkor még nem izgultam, mert tudtam hogy ez így normális. De a pár pillanat múlva beállott csend és az abba beszűrődő nyöszörgés megijesztett. Leguggoltam és alulról felfelé beléje kukucskáltam. Szörnyű látvány fogadott! Faros fekvésben, félig keresztben állt benne a megszületendő! Vészjósló hangok jelezték, hogy mindjárt kinyomul a teljes korpusz!

Tudtam, azonnal cselekednem kell. Határozott mozdulattal felnyúltam a nyílásba, megkerestem a fenék kerekded vonalát, megragadtam és elfordítottam. Bíztattam, hogy most inkább ne nyomjon, amúgy is mindjárt megleszünk. Közben már fentről ömlött a csuklómra a forró lé. Nagyokat sóhajtottam és összeszorítottam a fogamat. Kirántottam a kezemet és hevesen rázni kezdtem, ő pedig felszabadultan tolta kifelé a poharat a hosszú kávéval.

A születés időpontja 14.32 perc volt. Láttam az újszülöttön, hogy az apgarja nem több 4-nél, de nem baj, gondoltam, majd tejjel feljavítom. Megkönnyebbülve néztünk egymásra. Elégedetten megpaskoltam a mellkasát, mire váratlanul kiköhögött magából egy csillogó érmét. Tudtam hogy nem illene elfogadnom, de azt hiszem ezt most valóban megérdemeltem!

Gasztro mail art

2011-06-06T21:07:00.000+02:00

Torma Cauli nevű kedves barátom és olvasóm egy valóságos mail art produkcióval lepett meg!

Többi kedves olvasómat kérdezem, hogy tudják-e még, milyen érzés kinyitni a postaládát és találni benne egy igazi küldeményt?

Italajánlat könyvheti dedikáláshoz

2011-06-05T00:16:00.000+02:00

Amennyiben a könyvheti események miatt nincs időnk mindennapi fröccsünket bekapni otthon Újlipóciában, fogyasszunk egy hűs rozé fröccsöt a belvárosban!

Orfűiek a Pilsner Urquellre esküsznek, mely dobozban könnyedén szállítható és hűthető. Szalon sör csak pécsi dedikáláshoz ajánlott!

A veszprémi írók már az anyatej helyett is Szent István nedűjét isszák, veszprémi női írók pedig Gizella borát, de utóbbi típust nem sikerült lencsevégre kapni.

Spenótos tészta szénégető módra

2011-06-01T22:38:00.000+02:00

Azt mondta a szénégető, hogy ha már sikeresen túléltük ezt a telet is, fogjuk vissza a szalonnafogyasztást, vagy legalább tegyük egészségesebbé, tehát menjél ki (fel!) asszony a konyhakertbe, keress ott valami zöldet és azt is főzd bele a tésztaszószba!

Asszony felment, és mit látott? Szép, friss, bodor spenótleveleket. Nosza, lecsippentette azokat, néhány percre beledobta forró vízbe, majd lecsöpögtette és felvágta. Hozzákeverte a pirított szalonnához, átforgatta kevés zúzott fokhagymával és tejszínt adott hozzá. Csak minimális borsot és szerecsendiót tekert rá. Kicsit beforralta a mártást, majd rádobta a megfőzött és lecsöpögtetett cakkos szélű széles-metéltet és összerázogatta. Volt ám öröm a szénégetőék háza táján! Csak eszébe ne jusson a családfőnek, hogy a tejszínfogyasztást is vissza kéne fogni, legalább őszig!

Lazacnyitók nyílt bajnoksága

2011-06-01T22:33:00.000+02:00

A METRO Vevőakadémia meghirdeti az Első Országos Nyílt Lazacbontó Bajnokságot, amely a Budai Gourmet gasztronómiai rendezvényen kerül megrendezésre, 2011. június 4-én.

A verseny döntőjébe a selejtezők első öt-öt helyezettje kerül be.

A nyertes a Marine Harvest jóvoltából egy 4 napos Norvég utat nyer és megtekintheti Európa egyik legnagyobb lazac farmját.

ELŐDÖNTŐ: Az elődöntők helyszíne és időpontja: Budai Gourmet gasztronómiai rendezvény, Millenáris Park, Budapest - 2011. június 4. 15:30-17:00. A két elődöntő egymást követi majd.

DÖNTŐ: A döntő helyszíne és időpontja: Budai Gourmet rendezvény, Millenáris Park, Budapest - 2011. június 4., 18:30-19:30

VERSENYKIÍRÁS:
A versenyzőknek az Országos Nyílt Lazacbontó verseny hivatalos szabályai szerint kell a lehető legszebb és legpontosabb lazac filéket szelnie egy hagyományos lazacból, a lehető legrövidebb idő alatt. Az elődöntő és a döntő alapanyagait a Metro Vevőakadémia és a Marine Harvest cég biztosítja.

A felkészüléshez szükséges alapanyagok a METRO áruházakban szerezhetők be.

A szervezők a változtatás jogát fenntartják!

Nem csak az nyer, aki a fődíjként felajánlott 4 napos norvégiai utat nyeri!

A lazacbontó versenyen résztvevő minden versenyző, nagy értékű ajándékot kap a Metro Vevőakadémiától és a verseny fő támogatójától, a Marine Harvest cégtől. A versenyzők alanyi jogon kapnak a versenyen felfilézett 4,5 kg - 5 kg súlyú lazaccal megegyező mennyiségű lazachúst, tehát aki a döntőbe kerül máris gazdagabb 2 nagykereskedelmi minőségű lazac filézett húsával, de aki az előselejtezőben elvérzik annak sem kell búslakodni hiszen ebben az esetben 1 db atlantik lazac filézett halhúsát teheti a hűtőjébe és még számos egyéb ajándék is gazdára vár!

A versenyzők segítséget a filézéshez: az első és egyetlen hazai halgasztronómiai blog, az Oceancowboy-on bővebben olvashatnak a lazacokról, méretről, súlyról , alkalmazható konyhatechnológiáról, és a filézéshez segítséget kaphatnak, ha elolvassák a fázisfotókkal illusztrált filézési útmutatót !

Reggelizzünk a teraszon!

2011-05-27T23:42:00.000+02:00

Keljünk fel korán! Előző este pároljuk roppanósra a spárgát! Keressük meg a fényképezőgépünket! Tegyük fel a vizet a tűzhelyre! Tegyük fel a kávét! Terítsünk meg a teraszon! Kergessük el a macskákat a székekről! Szaladjunk ki a kertbe friss retekért! Szaladjunk be a konyhába késért, mellyel kivághatjuk a retek fás részeit! Keressük meg a legnagyobb objektívet! Kattintsuk rá a fényképezőgépre! A tojásokat tegyük bele a lobogó vízbe, négy perc múlva vegyük ki! Süssünk néhány pirítóst! Tálaljuk fel a reggelit! Üljünk le és kezdjünk reggelizni! Fussunk egy gyors kört sótartó-ügyben! Üljünk le és dőljünk hátra! Álljunk fel és fényképezzük le a pitypangokat! Üljünk vissza és reggelizzünk! Vigyázz, ráülsz a macskára! Sicc innen! Álljunk fel és kerítsük elő az elfelejtett pirítósokat! Üljünk vissza! Vágjuk le a tojás tetejét, a spárgát mártogassuk bele a lágytojásba! Álljunk fel és keressük meg ismét a fényképezőgépünket! Fényképezzük le a tojást! Élvezzük az ízeket és a nyugodt reggelt! De hol a kávé?!....

Borecetes kísérletek

2011-05-22T22:27:00.000+02:00

Remek ötlet a Hegyalján borecetet gyártani! Bor van, fűszerek és gyümölcsök szintén, már csak a fogyasztókat kell meggyőzni, hogy időnként lépjenek túl a 10-15%-os általános ecet használatán. Utóbbiban segítek egy kicsit én is, miután a Tokaji Borecet Manufaktúra küldött egy kis termékkóstolót. De ez nem lehet nehéz feladat, hiszen étkezési kultúránkban az ecet alapvető hozzávaló. Azaz, hozzánk való.

Mint lelkes ecetrajongónak, izgalmas kis ecetes-olajos fiókom van, tele gyümölcs- és borecetekkel. Ott rejtegetem a Párizsból hozott szarvasgombás ecetet is, de rémülettel tölt el a gondolat, hogy hamarosan elfogy, utolsó cseppjeit a konyhakertemben most termő – és a csigakommandó által még fel nem fedezett – salátákkal fogom házasítani. Pár hete pedig az északi bútorboltban vörösáfonyás ecetet vásároltam, még semmire sem használtam, de jelenléte ott a szekrénykében nagyon megnyugtató.

Ecetes szívem csücskében ott lapul az üvegrajongás is, így a cég honlapján második dolgom az üveg megtekintése volt, és mindent rendben találtam. Kitenni egy szép formájú ecetes üveget a konyha ablakpárkányára és hagyni, hogy a lemenő nap átvilágítson rajta, ez is a nyár szépségeinek egyike.

Muskotályos borecetes befőttek kecskesajttal

Szilvabefőtt és szőlőbefőtt levének felét leöntöttem és megittam, de ez nem tartozik a tárgyhoz. A maradék levet feltöltöttem muskotályos borecetes lével, amelybe 1 dl muskotályos bort is tettem. A szilvák magját eltávolítottam és puha kecskesajtot töltöttem a helyükre. A gyümölcsöket fedeles üveg tálba tettem, rájuk öntöttem a boros-borecetes levet és 3 napig hűtőszekrényben érleltem. Finom és izgalmas előétel keletkezett belőle!

Tőkehal furmintos mártással

A tőkehal szeleteket enyhén besóztam, hagymával és citromkarikával puhára pároltam őket. (Gőzpároló készülékben 85°-on 25 percig, de sütőben is megoldható, pl. rácsos tepsiben)

Közben elkészítettem a mártást: kevés vajat megolvasztottam és üvegesre pároltam benne két közepes fej apróra vágott vöröshagymát. Felöntöttem kb. 2 dl tokaji furminttal, kb. 2 ek. furmintos borecettel, 2,5 dl tejszínnel. Sóval, kevés cukorral ízesítettem és kukoricakeményítővel sűrítettem. Mint minden mártást, ezt is sokszor megkóstoltam és ízlés szerint adtam még hozzá a hozzávalókból. A végén enyhén savanykás és erősen furmintos beütésű selymes mártást kell kapni.

Tálaláskor a halakról a citromkarikát levettem és megöntöztem a mártással. Rizzsel és a maradék tokaji furminttal kínáltam. Színekben nem túl gazdag étel, de ízekben annál inkább!

Tavaszi divat: a spárgatáska

2011-05-19T20:26:00.001+02:00

Mindig mondom, hogy a sorsnak van humorérzéke! Kanadai spárgás posztom óta szembe vigyorognak a piacon a gigantikus spárgasípok. Divatot teremtettem volna? Vagy csak kiárusítás volt a műtrágya boltban néhány hónappal ezelőtt? Nem tudom....

Maradok inkább az általam ismert, hagyományos zöld és fehér spárgánál. Felváltva vásárolom mindkettőt, hiszen egyik finomabb mint a másik, csak még nem tudom melyik-melyik? Hazafelé a táskámban ácsorognak, másnap már feldolgozott formában utaznak vissza, a munkahelyem felé.

Csípős spárgás kagylós tészta

Felhevítettem a kisebbik wokot és kevés olajban megpirongattam egy fej, csíkokra vágott vöröshagymát, majd rádobtam a feldarabolt spárgát, felöntöttem egy kis vízzel, öntöttem bele némi halszószt és megpároltam. Közben beleszórtam az sk. vásárolt-szárított-tört chili paprikát és amikor már majdnem puha lett a spárga, akkor a mélyhűtőből dobtam mellé egy marék fagyasztott kagylót. Utóbbi nem olcsó mulatság, nincs is túl gyakran a hűtőmben, de most szerencsére volt...

Maga a spagetti is csípős volt, fáradt arcú olasz asszonyok gyúrták bele kemény munkával a maguk szárította paprikát.

Spárgafőzelék

Nem tudom, van-e ilyen étel, még sosem csináltam, de más nem jutott eszembe egy fáradt estén. Régimódi, magyaros főzelék-módszerrel dolgoztam: a megtisztított és felvágott spárgát megfőztem, enyhén sós-cukros vízben, kaprot szórtam bele és tejföllel behabartam. Reggel sütöttem rá egy tükörtojást, aztán uzsgyi a dolgozóba!

Desszertes hely Pesten

2011-05-16T09:33:00.000+02:00

E jegyzet terve: terjesszem el nektek, menjetek e helyre, mert remekelnek. Nem kertelek, eledeles menedzserek megetettek, de nem ellenkeztem. Kedvemet leltem benne, s nem egy szeletet leeregettem eledeles szervrendszerembe, emellett remek feketelevest lefetyeltem tejjel.

Terjedelmesebb jegyzetemet meglelheted ezen webhelyen!

Dzsájent a fridzsben

2011-05-09T22:35:00.000+02:00

A Kanadába kitántorgott nagynéninél már csak a dietetikus kanadai nagynéni a szórakoztatóbb! Mert nem csak hogy szuper életvezetési tanácsokat tud adni az itthon rekedteknek, de szemüveg nélkül fellát a legmagasabb táplálkozás-piramis tetejére! Továbbá tisztában van a nemzetközi fitnesz trendekkel és a titokzatos Kelet ősi életmódtitkaival is. A tortáján már régen leégett nyolcvan gyertya és az a fizikai állapot, ahogy könnyedén szökdécsel fel a lépcsőn, fel is jogosítja a tanácsadói szerepre.

- Asparagust pürésíts, tedd be a fridge-be, majd 4-4 evőkanálnyit egyetek meg belőle reggel és este! Nagyon jót tesz az egészségeseknek, a betegekben pedig megöli az összes cancereket, bár ahhoz pontosan négy hónap kell.

- Hidegen együk? - borzongtam meg a ránk váró reggelek képére.

- Of course, csak úgy a fridge-ből! - recsegte a telefon.

- Mi rengeteg spárgát eszünk, more than négy kanállal, de csak akkor amikor szezonja van - vallottam be szégyenkezve.

- Ó nálunk egész évben kapható! Igaz csak a giant…

Míg be nem gyűrűzik hazánkba a jegelt asparaguspüré kultúrája, addig is fél órám megy el naponta, mire megpucolgatom azokat a nyurga kis csirágokat, melyek magukban hordozzák a sorsüldözött európaiság összes fájdalmát, mit sem tudva a brit-kolumbiai gondtalan giant létről!

Azért azt megsúgom, hogy amikor a nagynénit vendégül láttam valamelyik spárgaszezonban és felszolgáltam a szalonnával körbetekert nyúlárnyékot, szóltam neki hogy "nyugodtan vedd le róla a bacont, azt a csendes gyilkost, mely koleszterinszintjénél ragadja meg és dönti romlásba a nyugati civilizációt", nos ekkor ezt mondta:

- Eszemben sincs! Most szabadságon vagyok!

Spárga, tavaszi tekercsnek álcázva

A szokásos "spárga hollandi mártással" című ételt készítettem, mikor szemembe ötlött a kamrában a rizspapír. Beáztattam néhány pillanatra a papírt, beletekertem a megpárolt spárgacsomókat, olajozott tepsibe fektettem őket és kicsit megsütöttem.

A rizspapír enyhén ropogós lett, a spárga puha volt, a mártás selymes. Ez is egy jó nap volt!

Halpucoló kézi készülék

2011-05-01T20:41:00.001+02:00

Amikor megpillantottam ezt a helyes kis halpikkelyezőt a vasedényben, felderült a lelkem, mert eszembe jutottak azok az elszánt balatoni horgászok, akik esküdtek a söröskupakos pucolós módszerre. Az ügyesebbek applikáltak is maguknak valamilyen nyéllel ellátott söröskupakot.

Másrészt meghatódtam, hogy manapság még készít valaki ilyen szépen kimunkált eszközt, amivel biztos, hogy unokáink is pucolni fognak és kiteszik a gasztroblogjukra, mint „antik, 21. századi konyhai eszközt”. A kommentelők pedig hitetlenkedve nézik, és ezt írják majd:

„Klassz! Szup.! Wow! Lájk! No műanyag? Pikkely? Az mi?”

Valaki pedig online módon, pikkelyes hal tenyésztésébe kezd, melyet milliók követnek majd. TV-szakácsok kezdenek a gyári halrudak és az azonosíthatatlan filék ellen agitálni, ásatag tudósok tartanak előadást arról a korról, amikor még ilyen lények a szabad vizekben úszkáltak és azokat a kor embere elejtette, majd enkezével megtisztította!

A kellemes fogása mellett kiemelném, hogy ügyes kis íve van az élnek, így nem szalad bele a bőrbe és nem hasítja fel, mint a kés, és külön köszönet a csúcson elhelyezett fogacskákért, mert azzal pont oda lehet férni a hal hasához, az uszonyok tövéhez. Vettem egyet az anyukámnak is, ő jobbkezes, így majd évek múlva érdemes lesz cserélnünk, mire ő lekoptatja a jobb, én pedig a bal oldalát.

Tojásdrazsé

2011-04-21T22:00:00.001+02:00

A magyar édességipar legőszintébb terméke a tojásdrazsé, hiszen nyílt titok, hogy ez élelmiszerként nem igazán jöhet szóba, ellenben dobálózáshoz vagy díszítéshez kiváló alapanyag.

A kisgyermekeknek – az általános virágföld és lego kockák rendszeres fogyasztása mellett – meg sem kottyan egy zacskó tojásdrazsé, de pl. nekem, aki egy 50 mg-os C -vitamint is csak komoly koncentrációval tudok leküzdeni, rémisztő már ránézni is.

Ezért a húsvéti tortákhoz marcipánból gyúrok színes tojásokat, nem mintha azt is meg tudnám enni, de a tudat, hogy akár ketté is haraphatnám ha akarnám, az nagyon jó érzés!

A dobálózást nem tudom a blog keretein belül bemutatni, de a díszítést igen. Ehhez az asztaldíszhez a színes drazsékat kombinálhatjuk tojáshéjjal is, de ezt aztán tényleg ne együk meg, inkább tegyük el jövőre, vagy dobjuk ki. ( ld. dobálózás)

Piaci gombahelyzet

2011-04-16T19:49:00.000+02:00

LAKOSSÁGI GOMBAVIZSGÁLAT

Kérjük, a vizsgálat felgyorsítása érdekében szíveskedjenek a kulturált sorban állás szabályait betartani és testfelületeiket szabaddá tenni!

Várakozás közben óvakodjanak a közvetlen testi érintkezéstől, kizárva ezzel további fertőzések lehetőségét!

Tartózkodjanak a nyílt színi vakarózástól!

A sor végén állókat külön is felszólítjuk, hogy ne a lángossütő felé kanyarodjanak és semmiképpen sem érintsék meg a tejesek és sajtosok pultjait!

Köszönjük!

Gombaleves

Ha a piacon nem találok gombát, gyakran ráfanyalodok a fagyasztott vagy szárított gombára. A szárítottat erős vízsugárral leveretem, beáztatom egy napra, majd vajon lepirítom, egy tekerés borssal. Ilyenkor fantasztikus ízek keverednek elő valahonnan. Ekkor dobom rá a bolti sampiont, hogy az is vegye át amit tud az ízekből.

Ebbe a gombalevesbe két szál sárgarépát, két szál petrezselyemgyökeret, egy fej hagymát, tárkonyt, sót és az utolsó 10 percben egy marék rizst tettem. Tejfölt lehet bele tenni.

Költészet még egy lapáttal

2011-04-11T20:42:00.001+02:00

Dübörög a Konyhasónaplón a gasztrobloggerek verses kitalálós játéka.
Az én feladványom talán kicsit nehéz, ezért adok egy kis segítséget. Szerda éjfélig lehet még találgatni.

Tehát két költő írt azonos címmel egy-egy verset. Kik ők és mi a verseik címe?
Az első verset olvashatjátok a Konyhasón, a másik pedig ez::

És Vas Istvánból mi maradt?

Már úgy értem, hogy a művein kívül,

de most éppen nem a műveiről

szólnék. Hová és mivé lett az az emberi alak?

Amit szerettünk, a szellem égésterméke, a testi salak?

Mértéktartó, mondhatni szabatos

vigasszal szolgált Isten szolgája, a pap.

De mihez kezdjek e vigasszal én, a hitetlen?

akinek csak egy élete van, ez az egyetlen, egyenetlen,

ez a köves, sáros, süppedékes, göröngyös út,

aminek a végén az ember egy gödörbe jut,

illetőleg az „embert” előbb avatott kezek bedeszkázzák,

elkészítik neki az ő végső házát,

rang és vagyon szerint, kinek milyen adódik,

kaphat egyszerű fenyőt

vagy bronzot vagy ébent vagy éppen mahagónit.

És így abban sem hihetek, hogy „odafenn

találkozunk”; énnekem mínusz 270°C a menny.

A mű, az persze, fennmarad, no igen.

De Vele, aki vörösbort ivott, szivarozott,

a „büdös életben” soha, s a még büdösebb halálban sem találkozok,

pedig, jaj, hány ostobán elmaradt

találkozásunk fantom-fájdalma sajog,

ahogyan fájni tudnak a régen amputált végtagok!

De mindegy. Meg kell szokni, egyre több

lesz csak a Nélküled, a Nélkülük,

eltemettük hiszen Pilinszkyt, Kálnokyt,

néhányan még élősködünk álnokul itt

– mert a túl- avagy továbbélés számomra jó ideje

a vastagbőrű pofátlanság egy neme

(a fenti szójáték – könnyen lehet – Neked nem tetszene)

– de hát ez az egész vers fals, disszonáns gyászzene:

hangok igyekeznek hangzani – nem Neked.

Te nem vagy már. Csak úgy, magamnak, akárkinek.

Forognak egy őrült hangraforgón forognak

kopott eszmék, barázdahibás tánclemezek.

A babér napja a Konyhasónaplón

2011-04-09T16:13:00.000+02:00

Az irodalomszerető gasztrobloggerek szerint a költészet napja egyben a babér napja is. Mert ahogy a költő mondá:
„Poéta lész az én nevem; / S babért fejemre fonnak, / Miként Anakreonnak.” (Csokonai Vitéz Mihály)

Hétfőn én is felteszem a Konyhasónaplóra azt a verset, amely aznap ínyemre való, fűzök hozzá néhány csavaros kérdést és arra kérem a kedves olvasókat, hogy e-mailben írják meg a szerintük helyes válaszokat.

Már most annyit segítek, hogy kedvenc költőm versei közül választok majd, még nem tudom melyiket, azt a hétfő határozza meg. Ő Weöres Sándor (másik nagy kedvenc) egyik barátja volt, személyesen először Kosztolányi lakásán találkoztak.

Jó tett helyébe a beküldők közül kisorsolok valakit és küldök neki egy csomagot, amiben lesz:

egy fél koszorúra elegendő friss babérlevél a saját nevelésű bokrocskámról (ld. fent a ma reggeli fotót)
a kitalálandó költő egyik kötete
egy marék galagonya gyümölcshús in memoriam Weöres Sándor (a galagonya made in China, de hát amit nem Kínában gyártanak, az úgyis csak hamisítvány, nem igaz?)
és küldök egy kis sütit is – mert nem csak verssel él az ember, hanem cukorral is…

Őszi éjjel izzott magába, most meg előrecsomagolva árusítják